|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
|
Nagy-Britannia: öböl-aggodalmak (1. rész)
|
Mészáros György, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. november 30. péntek (MTI-tud) - Douglas Hurd
külügyminiszter New York-ból a BBC televízió útján figyelmeztette
Irakot, nehogy vegyi fegyvert vessen be a várható konfliktusban,
,,megsértve a fegyveres harc törvényeit,,.
A külügyminiszter azelőtt nyilatkozott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta az erő alkalmazását Irakkal szemben, ha január 15-ig nem adja vissza Kuvait függetlenségét. A Biztonsági Tanács ülésén Douglas Hurd azt mondta, hogy a béke lehetőségét most egyedül Irak tartja kezében azzal, hogy a határidőig kivonul Kuvaitból és szabadon engedi a külföldi túszokat.
Odahaza közben a közvéleménykutatások azt mutatták, hogy - legalábbis keddig, a csütörtökön nyilvánosságra hozott legutolsó felmérés elkészültéig - a brit közvélemény fokozatosan megbarátkozott a háború gondolatával. A megkérdezettek 62 százaléka támogatta, 27 százaléka ellenezte a fegyveres beavatkozást.
Még nem tudni, hogyan változnak az adatok arra a csütörtöki hírre, hogy a Szaúd-Arábiában rádiókészültségbe helyezett brit erőknél legalább 15 százalékos veszteségre számítanak, halottakban és sebesültekben. Januárra mintegy 31 ezer brit katona lesz az öböl térségében, ez az arány tehát több mint 4600 embert jelent, messze többet, mint az 1982-es falklandi háborúban, amikor közvetlenül Nagy-Britannia nemzeti önbecsülése volt a tét.
- Az országnak lélektanilag fel kell készülnie egy különösen csúnya háborúra. Meg kell mondani a közvéleménynek, hogy sok veszteség lesz. Ezzel még nem nézett szembe a nemzet - mondta a brit tévének adott nyilatkozatában Szaúd-Arábiából a brit 7. páncélos dandár, a ,,Sivatagi patkányok,, parancsnoka, Patrick Cordingley brigádtábornok.
Tony Benn munkáspárti képviselő közben hazaérkezett Bagdadból, ahol sikerült kieszközölnie újabb 15 túsz - ezúttal idős és beteg emberek - szabadságát. Repülőtéri nyilatkozatában azt állította, hogy ,,számos lehetőség van a békés megoldásra, de az amerikaiak háborút akarnak,,. (folyt.)
1990. november 30., péntek 07:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|