 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
 |
BT-döntés a háború lehetőségéről Irak ellen (2.rész)
|
Etiópia: 55 éve a népszövetség nem állt ki az olaszok fenyegette
Etiópia mellett; ha megtette volna, talán elkerültük volna a
világháborút - ezt a hibát nem szabad megismételni.
Jemen: az Irak elleni embargó hamarosan hatásos lesz, míg a
háború következményei kiszámíthatatlanok - tárgyaljunk.
Kuba: az ultimátum egyenlő a háborúval, a határozat ellentétes
az ENSZ alapokmányával.
Szovjetunió: nem volt könnyű a döntés, mert régi kapcsolataink
vannak Irakkal, de biztositani kell az új, igazságos világrendet,
amelyre csapást mért a Kuvait elleni támadás. Ez a hidegháború utáni
korszak első erőpróbája, amelyben előnyt kell adnunk az emberiség
közös érdekeinek. Senki nem akar traagédiát, de Iraknak be kell
látnia, hogy szembekerült a nemzetközi közösséggel. A Szovjetunió
egyébként a közel-keleti problémák átfogó rendezésére törekszik,
ebben kész a párbeszédre Izraellel is, minden formában és minden
szinten.
Az amerikai, a brit, a francia és a szovjet külügyminiszter
egybehangzóan figyelmeztette az iraki vezetést: tagjait személyükben
is felelőssé teszik, ha Irak erőszakot alkalmaz a külföldi túszok
ellen, illetve ha vegyi-, vagy biológiai fegyverhez folyamodik.
Irak ENSZ-nagykövete felszólalásában Kuvait nevét ki sem
ejtette, arra szorítkozott, hogy kétségbevonja a BT illetékességét a
kérdésben. A határozat ezért érvenytelen, mondotta, ,,brutális
erőpolitikával,, vádolva az amerikai kormányt, amely, úgymond,
eszközként használja fel a Biztonsági Tanácsot.
Míg Washingtonban nagy megelégedéssel fogadták a nagy
diplomáciai sikert, az távolról sem csillapítja a kérdésről folyó,
mind hevesebb belpolitikai vitákat. George Bush elnök pénteken
találkozik a törvényhozás vezetőivel, hogy eldöntsék, összehívják-e
végül is a kongresszus rendkívüli ülését az Öböl-válság
megtárgyalására. A törvényhozás demokrata többsége, sőt, számos
republikánus tagja is ragaszkodna ahhoz,hogy csak kongresszusi
hozzájárulással indulhassanak hadműveletek. A kormány viszont azon
az állásponton van, hogy egyedül dönthet. Mivel a közvélemény
többsége a súlyos amerikai emberáldozatokkal fenyegető hadviselés
ellen van, elhúzódó, heves viták várhatók. Amerikai katonai
szakértők szerint egyébként az erősítések beérkeztével legkorábban
január közepén képzelhető el támadás Irak ellen.+++
1990. november 30., péntek 07:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|