Rendszerváltás és az MTI

	BT-döntés a háború lehetőségéről Irak ellen (1.rész)
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: New York, 1990. november 30. péntek (MTI-tud) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntekre virradó éjjel nagy többséggel határozatot fogadott el, amely január 15-ig ad végső határidőt Iraknak a megszállt Kuvaitból való kivonulásra. Amennyiben Bagdad nem tenne eleget az ENSZ immár 11., az agresszióval kapcsolatos határozatának, a tagállamok jogosultak megtenni ,,minden szükséges lépést,, Irak ellen - azaz katonai erőt is alkalmazhatnak. A határozat mellett a BT 15 tagja közül 12 szavazott, Jemen és Kuba ellene volt, míg Kína tartózkodott a szavazástól. A háború lehetőségéről döntő, óriási érdeklődéssel kísért ülésen a tagállamok többségét - amerikai kezdeményezésre - a külügyminiszterek képviselték. A tanácskozáson James Baker, az amerikai diplomácia vezetője elnökölt, aki személyesen óriási erőfeszítéseket tett a határozat elfogadtatásáért. Az egyik, széles körben osztott vélemény szerint a döntés valószínűbbé teszi, hogy 1991 elején kitör a háború a Közel-Keleten, a másik elterjedt álláspont szerint viszont az elsőrendű cél az, hogy a háború veszélyét felidézve bírják meghátrálásra Szaddám Huszein iraki elnököt. A BT több órás vitájának felszólalásai mindenesetre azt tükrözték, hogy a vélemények megoszlanak s a tagállamok, beleértve az Egyesült Államokat, változatlanul a békés rendezésnek adnak elsőbbséget - amint a felszólalásokból való alábbi idézetek tükrözik: Nagy-Britannia: még van lehetőség a békés megoldásra, Irakon múlik, melyik lehetőséget választja. Kína: bár kezdettől elleneztük az iraki agressziót, nézetünk szerint a katonai erő alkalmazásának igen súlyos következményei lennének nemcsak a viszály részeseire, hanem az egész világgazdaságra nézve. Kolumbia: közvetítsen az ENSZ főtitkára, tárgyalni kell. (folyt.) 1990. november 30., péntek 07:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	BT-döntés a háború lehetőségéről Irak ellen (2.rész)
Etiópia: 55 éve a népszövetség nem állt ki az olaszok fenyegette Etiópia mellett; ha megtette volna, talán elkerültük volna a világháborút - ezt a hibát nem szabad megismételni. Jemen: az Irak elleni embargó hamarosan hatásos lesz, míg a háború következményei kiszámíthatatlanok - tárgyaljunk. Kuba: az ultimátum egyenlő a háborúval, a határozat ellentétes az ENSZ alapokmányával. Szovjetunió: nem volt könnyű a döntés, mert régi kapcsolataink vannak Irakkal, de biztositani kell az új, igazságos világrendet, amelyre csapást mért a Kuvait elleni támadás. Ez a hidegháború utáni korszak első erőpróbája, amelyben előnyt kell adnunk az emberiség közös érdekeinek. Senki nem akar traagédiát, de Iraknak be kell látnia, hogy szembekerült a nemzetközi közösséggel. A Szovjetunió egyébként a közel-keleti problémák átfogó rendezésére törekszik, ebben kész a párbeszédre Izraellel is, minden formában és minden szinten. Az amerikai, a brit, a francia és a szovjet külügyminiszter egybehangzóan figyelmeztette az iraki vezetést: tagjait személyükben is felelőssé teszik, ha Irak erőszakot alkalmaz a külföldi túszok ellen, illetve ha vegyi-, vagy biológiai fegyverhez folyamodik. Irak ENSZ-nagykövete felszólalásában Kuvait nevét ki sem ejtette, arra szorítkozott, hogy kétségbevonja a BT illetékességét a kérdésben. A határozat ezért érvenytelen, mondotta, ,,brutális erőpolitikával,, vádolva az amerikai kormányt, amely, úgymond, eszközként használja fel a Biztonsági Tanácsot. Míg Washingtonban nagy megelégedéssel fogadták a nagy diplomáciai sikert, az távolról sem csillapítja a kérdésről folyó, mind hevesebb belpolitikai vitákat. George Bush elnök pénteken találkozik a törvényhozás vezetőivel, hogy eldöntsék, összehívják-e végül is a kongresszus rendkívüli ülését az Öböl-válság megtárgyalására. A törvényhozás demokrata többsége, sőt, számos republikánus tagja is ragaszkodna ahhoz,hogy csak kongresszusi hozzájárulással indulhassanak hadműveletek. A kormány viszont azon az állásponton van, hogy egyedül dönthet. Mivel a közvélemény többsége a súlyos amerikai emberáldozatokkal fenyegető hadviselés ellen van, elhúzódó, heves viták várhatók. Amerikai katonai szakértők szerint egyébként az erősítések beérkeztével legkorábban január közepén képzelhető el támadás Irak ellen.+++ 1990. november 30., péntek 07:06
Vissza »