 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a nyilvánossághoz - a Katalizátor Iroda tiltakozása
"... tiltakozik a polgármesteri hivatalok, korábban a
kerületi tanácsok pártállami időket idéző gyakorlata ellen, amellyel
a közterülethasználati kérelmeinket elutasítják, illetve tiltakozunk
a Közterületfelügyelőség tervezett akciója ellen, amely
megakadályozná árusító standjainkat a további működésben.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Válságban a magyar politikai pártok
"Mécs, aki az ötvenhatosokat képviselő, már csaknem egyedül a
vezetésben, meglehetősen diktatórikusnak tartja a párt irányítását,
amelybe a tagságnak alig van beleszólása. Úgy véli, a vezetést annak
idején alapvetően három kör adta: a volt illegális Beszélő című lap
szerkesztői, az ötvenhatosok, akik tehát mára már lemorzsolódtak, és
a független értelmiségiek, akik nem feltétlenül azonosak a korábbi
demokratikus ellenzékkel.
Mécs Imre azt érzékelteti, hogy a vezetés gyakorlatilag két
ember kezébe csúszott, Magyar Bálintéba és Kis János filozófuséba,
aki a párt elnöke. "
|
|
|
|
|
|
 |
BT-döntés a háború lehetőségéről Irak ellen (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
New York, 1990. november 30. péntek (MTI-tud) - Az ENSZ
Biztonsági Tanácsa péntekre virradó éjjel nagy többséggel
határozatot fogadott el, amely január 15-ig ad végső határidőt
Iraknak a megszállt Kuvaitból való kivonulásra. Amennyiben Bagdad
nem tenne eleget az ENSZ immár 11., az agresszióval kapcsolatos
határozatának, a tagállamok jogosultak megtenni ,,minden szükséges
lépést,, Irak ellen - azaz katonai erőt is alkalmazhatnak. A
határozat mellett a BT 15 tagja közül 12 szavazott, Jemen és Kuba
ellene volt, míg Kína tartózkodott a szavazástól.
A háború lehetőségéről döntő, óriási érdeklődéssel kísért ülésen
a tagállamok többségét - amerikai kezdeményezésre - a
külügyminiszterek képviselték. A tanácskozáson James Baker, az
amerikai diplomácia vezetője elnökölt, aki személyesen óriási
erőfeszítéseket tett a határozat elfogadtatásáért.
Az egyik, széles körben osztott vélemény szerint a döntés
valószínűbbé teszi, hogy 1991 elején kitör a háború a Közel-Keleten,
a másik elterjedt álláspont szerint viszont az elsőrendű cél az,
hogy a háború veszélyét felidézve bírják meghátrálásra Szaddám
Huszein iraki elnököt.
A BT több órás vitájának felszólalásai mindenesetre azt
tükrözték, hogy a vélemények megoszlanak s a tagállamok, beleértve
az Egyesült Államokat, változatlanul a békés rendezésnek adnak
elsőbbséget - amint a felszólalásokból való alábbi idézetek
tükrözik:
Nagy-Britannia: még van lehetőség a békés megoldásra, Irakon
múlik, melyik lehetőséget választja.
Kína: bár kezdettől elleneztük az iraki agressziót, nézetünk
szerint a katonai erő alkalmazásának igen súlyos következményei
lennének nemcsak a viszály részeseire, hanem az egész
világgazdaságra nézve.
Kolumbia: közvetítsen az ENSZ főtitkára, tárgyalni kell.
(folyt.)
1990. november 30., péntek 07:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|