Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Válasz a hallgatóknak

(Lángh Júlia)
München, 1989. március 11. (SZER, Hallgatók fóruma) - Ezen a héten
az üzenetrögzítőnkre érkezett telefonhívások túlnyomó többsége a
független szervezetekkel, az MSZMP-vel, március 15-vel és más
aktuális hazai kérdéssel foglalkozott.
    
    - Nem érzem a jelenlegi magyar ellenzékben az összefogásra való
törekvést. Most mindennél fontosabb az lenne, hogy - elnézést ezért
a lejáratott szóért - egységfrontot alakítsanak ki mindaddig, amíg
a demokrácia meg nem valósul Magyarországon. Addig az ellenzéki
csoportok hagyják el az egymás számára címzett pejoratív
megjegyzéseket! A legrövidebb időn belül és a legtisztább
szándékkal, mindenféle ellenőrzést félretéve, össze kellene fogniuk
és egy koordinációs központot létrehozniuk. Azonnal ki kellene
mondaniuk - közösen -, hogy bármiféle provokáció, terrorcselekmény,
vagy a közrend rosszindulatú megzavarása, erőszak alkalmazása a
jelenlegi helyzetben csakis a sztálinistáknak lehet az érdekük.
    
    Mert ez nem egyszerűen a rend megzavarása lenne, hanem a
demokratizálódás folyamatáé. Azt pedig csak a sztálinisták
akarhatják!
    
    A másik, amit közösen ki kellene mondani - ez nem az én ötletem
volt és nem először hallom, most éppen Fejtő Ferenctől, az Önök
egyik adásában -, hogy amennyiben a kommunista párt egy leendő
kormányban kisebbségbe kerül, akkor minden politikai csoportosulás
kötelezi magát, hogy büntetlenséget és tisztes nyugdíjat biztosít
minden 45 után működött funkcionáriusnak és politikai
bűncselekménnyel vádolható egyénnek. Ez nagyon lényeges lenne,
meqelőzendő minden eszeveszett reakciót!
    
    - Mennyiféle szervezet és pártszervezet van, és ezek nem
egységesek. Miért nem alakítják ki a szabad kezdeményezések
küldötteinek országos tanácsát, budapesti és megyei tanácsait, hogy
hatékonyan tudják képviselni a szervezeteket a párttal és a
kormánnyal szemben? Egységben az erő! Jelenleg az van, hogy oszd
meg és uralkodj. így az MSZMP továbbra is egyeduralkodó lehet, ha
minden szervezet külön-külön próbál tevékenykedni és tárgyalni
velük.
    
    - Miért baj az, ha volt párttagok, vagy akár jelenlegi párttagok
belépnek a Magyar Demokrata Fórumba, vagy más ellenzéki szevezetbe?
    
    Miért baj az, ha egy megtévedt bárány most visszatér az akolba? Az
én apámat is bekényszerítették annak idején az MDP-be, de biztos
vagyok benne, hogy ha élne, most belépne az új szociáldemokrata
pártba.
    
    Ez természetes. Amikor a demokrácia kezd kibontakozni és több -
párt megalakul, akkor mozgás kell, hogy legyen a pártok között, ide
is és oda is. Miért kell mindjárt árulásra, beszivárgásra, vagy
bomlasztásra gondolni?
    
    - Amikor annak idején. Budapesten, a Független Kisgazda Párt azt az
emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is -
diák fejjel - a Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkánál, a
Kisgazda Párt székháza előtti 10-20 ezres tömegben. "Halljuk
Tildyit, halljuk Tildyt!" - zúgta hosszú percekig a tömeg, remélve,
hogy a mindent eldöntő választási eredmény birtokában Tildy állást
foglal, nyilatkozik, végre előáll energikus tervekkel, igényekkel.
    
    Ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan
volt a csalódás! A tömeg úgy széledt szét, mint a nyáj, amelyik nem
találja a pásztorát. És most mi történt Budapesten? Kommunista
"zabla-próba"! Az MSZMP konzultálta a független mozgalmak vezetőit,
hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy
nem kíván együttműködni, és így ő maradhat majd továbbra is az,
amelyik mindegyik szervezetre irányító zablát helyez. Továbbra is
az egykori nimbusz, az úgynevezett "élcsapat" megszállottsága az,
ami hatalmi hóbortjaik vezérfonala.
    
    - Véleményem szerint pillanatnyilag a legfontosabb cél a
demokratikus politikai szerkezet létrehozása Magyarországon. Ha
szabad választások útján megerősített demokratikus kormány felügyel
a TV-re, akkor az magától értetődően a nép TV-je lesz, anélkül,
hogy azt bárki - akárcsak jelképesen is - lefoglalná. Amellett
viszont határozottan kiállnék, hogy a független szervezeteknek
függetlenül kell megünnepelniük március 15-ét. Ugyanis mindaddig,
amíg a nép a kényszer nélküli részvétellel nem demonstrálhatja,
hogy mely irányzatokhoz van több bizalma, addig a független
szervezeteknek függetlenül kell ünnepelniük. Akkor, amikor a
bizalom kinyilvánításának demokratikus lehetősége létrejön, semmi
akadálya nem lesz annak, hogy egy a nép választása útján, a többség
által elismert koalíció zászlaja alatt a nemzet együtt ünnepelje
március 15-ét a hatalommal, hiszen akkorra a többség ünnepe lesz
egyben a hivatalos ünneplés is.
    
    - Ismételten tiltakozunk az ellen, amit Grósz Károly mondott a
csehszlovákiai látogatása során, amikor ugyanis megköszönte a
magyar nemzeti kisebbséggel való bánásmódot a cseheknek. Kérem
szépen, ez abszurdum, és nagyon sok millió magyar tiltakozik ez
ellen. Kérjük, hogy ezeket a dolgokat tegyék helyre, hívják fel
ismét a figyelmet arra a téves álláspontra, amit Grósz képviselt.
    
    - Grósz Károly szerint Magyarország szocialista akar maradni.
    
    Nem tudom, ezt az állítását mire alapozza, de annyit bizonyára meg
tudna mondani, hogy mi is az a szocializmus. Erre a válaszra nekem
egy szörnyű gyanú eloszlatásához lenne szükségem. Eszerint Grósz
fogalomrendszerében a szocializmus egyet jelent az ő pártja
hatalmával. A fogalmak tisztázása azért is szükséges, mert ezt a
szót az alkotmányba is bele akarják fogalmazni. Vajon melyik
nyugati alkotmányban van benne, hogy az adott ország kapitalista
ország, és egyáltalán: mi az, hogy kapitalista? Ugyanolyan
értelmetlen, mint az, hogy szocialista.
    
    - Lehet, hogy ismét koronás címerünk lesz? Lehet, mert •feltehetően
el akarják kerülni a látszatát is annak, hogy 1956 címerét
visszaállítják.
    
    - A címeren, a baloldalon, a kereszt mellett okvetlenül kapjon
helyet szittya, hun és avar őseink jelképe is, mert a magyar
történelem nem Szent Istvánnal kezdődik, hanem több ezer esztendőre
vezethető vissza. Én legalábbis a legutolsó eurázsiai jégkorszak, a
pleisztocén megszűnéséig jutottam.
    
    - A telefonáló részletes, ámbár nem igazán világosan követhető
magyarázatot adott a témáról és fölszólított, hogy hozzászólását
teljes terjedelmében közöljem, mert ez a téma jelentősebb közérdek,
mint a menekültek problémái.
    
    - "A ki az idegenekkel" jelszavú párt Franciaországban, és a
hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini, átütő
sikere után emigránsok - magyarul: bujdosók - mellett már semmiféle
politikus nem emel szót.
    
    Tehát akkor már ne is foglalkozzunk velük? Hallgassunk sok ezer
ember kilátástalan helyzetéről, felejtsük el a levelek tömegeit?!
    
    Ne ma élő és bajban lévő emberek, kisgyerekes családok sorsáról
tudósítsunk, hanem ehelyett arról, hogy a szittya ősök jelképei is
legyenek benne a címerben?! Önnek igaza van abban, hogy a múlt
fontos, de hadd mondjam úgy: a múlt is fontos, és hogy az ősöket
tisztelni kell. De azt hiszem, a mai Magyarországon aktuálisabb
kérdés, hogy egészen közvetlen őseinket, nagyszüleinket tiszteljük
meg azzal, hogy ne kelljen nyomorogniuk a létminimum alatti
nyugdíjból. És ezzel most csak egyetlen egyet emeltem ki a mai
Magyarország több tucat - ha ugyan nem több száz - olyan
problémájából, amelyről beszélni kell! Ami pedig a címert illeti:
attól tartok, hogy ha visszamegyünk az eurázsiai jégkorszakig a
jelképek keresésében, ez nagyon alkalmas a figyelem elterelésére,
éppenséggel a ma megoldatlan és súlyos kérdésekről.
    
    Figyelmébe ajánlom a másik hallgató - már idézett - telefonhívását
címer ügyben: kinek van oka félnie a Kossuth címertől, 1956 és 1848
máig teljesítetlen követeléseitől?
    
    Talán a szimbólumok magaslatáról térjünk most vissza nagyon is
konkrét, mindennapi, valóságos kérdésekhez.
    
    Egerből kaptunk egy rendőrségi határozatot, amelyben egy
használtcikk-kereskedőt üzletkörbe nem tartozó árusítás és
hivatalos személy megsértése címén 2400 forint pénzbírságra
ítéltek. Az ítélet indoklásáriak a hivatalos személy megsértésére
vonatkozó részét kommentár nélkül felolvassuk:
- A városi rendőrkapitányság vezetője azért kezdeményezett eljárást
nevezett ellen, mert 1988. november 29-én, a vele szemben intézkedő
rendőrökre a következő kijelentéseket tette: "Többre nézem a
kutyámat, mint benneteket, hekusok!" Ezt követően, 1988. december
16-án, az igazoltatás alkalmával vele szemben intézkedő rendőröknek
a következőket mondotta: "Nem foglalkozom a rendőrökkel, különben
is utálom az összes hekust. Én is el tudnék sétálgatni havi hat
ezerért, mint maguk. Ehhez nem kell sok ész!"
- Következő témánk ifjúsági kérdés. Fölhívom a figyelmet, hogy
minden, az ifjúsággal kapcsolatos és az ifjúságra vonatkozó
kérdésre Kéri Attila készséggel és szívesen válaszol vasárnap
délutánonként,
3 és 4 óra között, a Délutáni randevú Mozgólépcső című adásában.
    
    Ez a téma, amiből most mindjárt idézzük a hallgató telefonját,
olyan, amelyhez a szerteszét a nagyvilágban, nyugati országokban
élő kedves hallgatóinkat is megkérem, jelentkezzenek, hogy ha
tudnak jó tanácsot, jó címeket adni. A válaszokat itt a műsorban
mondanám el, mert a telefonálón kívül egészen biztosan sok más
hazai fiatalt is érdekel a téma.
    
    - Másodéves főiskolai hallgató vagyok, szeretnék olyan címeket
kapni, ahol felvilágosítanának, hogyan tudnék angol, vagy német
nyelvterületen tovább tanulni. Olyan intézményrendszert keresek,
ahol lehetőség van arra, hogy ösztöndíjjal támogassák az embert.
    
    - A telefonáló elfelejtette megmondani, hogy milyen területen kíván
továbbtanulni. Ezért is, meg azért is, mert a tájékoztatás sok
magyar fiatal számára hasznos lehet, kérem tehát, hogy
jelentkezzenek mindazok, akik felvilágosítást tudnak adni: melyik
országban, milyen egyetemeken, vagy főiskolákon van lehetősége
magyar fiatalnak - ösztöndíjas támogatással - tovább tanulni.
    
    Ugyanezzel a témával Kéri Attila már foglalkozott, és a jövőben is
rendszeresen, vissza-vissza térően foglalkozni fog vasárnap
délután.
    
    Most "hívek" következnek: jó lenne, ha lenne kéznél papír és
ceruza.
    
    - "Tanulni szeretnénk" jeligére! Egy dunántúli kis falu diákjai
azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy amennyiben lehetséges
lenne, szíveskedjenek egy német nyelvű, kezdő tanfolyamot indítani,
legalább egy ismétléssel. Budapesten van nyelvtanfolyam, de ezt mi
sem időben, sem anyagilag, nem tudnánk megoldani. Nagyon várva
válaszukat, köszönettel az egész osztály nevében!
    
    - Hát ezt öröm hallani, amikor egy egész osztály tényleg "tanulni
akar valamit. Reméljük ez sikerülni is fog - sajnos nem a mi
rádiónkon keresztül, mi nem tudunk nyelvtanfolyamot indítani. De
szerencsére létezik német nyelvtanfolyam a Deutschlandfunk nevű
rádiónál, ahol a magyar szerkesztőség, kérésre, postán elküldi a
nyelvtanfolyam tankönyvét is, ingyen, ajándékba. Írjanak a
következő címre, kérve a tankönyveket, az adás pontos idejét és
természetesen - a hullámhosszot: Deutschlandfunk, Ungarische
Redaktion, 5 Köln 51, Radeberg Gürtel 40.
    
    Több hallgatónk is érdeklődött, hol lehet megkapni a Fekete doboz
filmjét, a 301-es parcellát? A videokazetta megrendelhető Elbert
Mártánál, vagy Jávor Istvánnál; ára 1000 forint, postán, utánvéttel
küldik. Elbert Márta telefonszáma a budapesti Balázs Béla
Stúdióban: 761-333. Jávor István címe: 1125. Óra-köz 2.
    
    - Az Ön ismétlődő kérdésére: haza mennénk-e?, egy másik
kérdéssel válaszolnék: mit gondol, kik fogják a gerincét képezni a
magyarországi tartós munkanélkülieknek? (Ha ugyan ennyivel
megúsznak a hazamenők.) Mi nem vagyunk ország-világ által elismert
személyek, akikkel ha valami történne, lehetne értük tüntetni. Az
én volt munkahelyemre minden évben, március és október elején
kijöttek a politikai nyomozók érdeklődni bizonyos személyek felől,
akiktől aztán a buzgó személyzetisek igyekeztek megszabadulni,
persze kifinomult módszerekkel. Miért nem értik meg az itteni
politikusok, hogy mi csak rendszerváltozás esetén mehetünk haza
büntetlenül?!
    
    Én egy vidéki nagyvárosból jöttem, sok embert ismertem, de amikor
többek előtt a rendszer hibáiról beszéltem, a Munkásőrség
feloszlatásáról már 1986-ban, és a vezetők visszaéléseiről
konkrétumokat, mindenki a falon mászó pókot figyelte. Sokan tudták
rólam, hogy lehet rám számítani, de a mostani "bábák" közül, akik
bizonygatják, hogy ennek a "kis szabadságnak" már a fogantatásánál
is ott voltak, nem keresett meg senki.
    
    Sok mindenről kellene még írnom, például az ÁVH-nak köszönhető
családi tragédiánkról, apám sorsáról, de azt hiszem, nem az én
egyéni sorsomról van szó a műsor keretében.
    
    - Befejezésül néhány szó műsorainkról:
Váltömő Rihárd névvel jelentkező hallgatónk okkal nehezményezte,
hogy a Kommentár nélkül szerdai műsora ismétlés volt, anélkül, hogy
bemondtuk volna előtte, hogy ez egy korábbi adás ismétlése.
    
    Elnézést kérünk! Továbbá - ugyancsak okkal - nehezményezte a
trieszti interjú hangminőségét. A stúdió-felelősök állítják, hogy
itt bent a stúdióban jól hallható volt, de hát az bizony tény, hogy
amikor adásba került, igen nehezen lehetett hallani. Ezért is
elnézést kérünk!
    
    Most pénteken, március 17-én új műsor indul: Magyar kérdés a
címe. Zsillé Zoltánt, a műsor szerkesztőjét hallják.
    
    - Sokat beszélnek mostanában a hazai sajtó teremtette
versenyszituációról, amely velünk szemben is új követelményeket
támaszt. Ezt a hazai sajtót általában az jellemzi, hogy sokat
beszélj mondhatni agyonbeszél dolgokat, de nem biztos, hogy többet
mond, vagy egyáltalán mond valamit alapvetően fontos ügyekről,
amelyek a nagy forgatag közepette ma ugyanúgy állnak, mint tegnap,
és feltehetően még holnap is ugyanúgy fognak állni. Vagyis
változatlanul megoldatlanok, mint az 1956-57-es magyar kérdés
legfontosabb mozzanatai.
    
    Az új műsor ezekre szeretne koncentrálni, vagyis tulajdonképpen
régi, komoly, ma is érvényes elvárásoknak megfelelni, amelyeket a
magyar hallgató a rádió munkatársaival szemben támaszt, akiket a
magyar politika és kultúra munkásainak, részeseinek tekint, és
ezért igényes, elemző, önálló véleményüket akarja hallani a magyar
világról, mint leírást és mint jövőképet egyaránt.
    
    Egyébként is azt hiszem, hogy nem úgy kellene versenyeznünk, hogy
lihegve rohangásszunk minden napi esemény, vagy álesemény után,
mert ebben a helyszínen, sokszor akkora apparátussal dolgozó hazai
sajtót úgysem tudjuk megelőzni, és nem is ebben kell megelőznünk,
ha mi is el tudunk jutni a helyszínre, akkor sem. Hanem úgy, hogy
kissé emelkedettebb nézőpontból, egy kissé távolságot tartva, és a
demokrácia szilárd értékeit felmutatva - adottságainkból is eleve
ez következik - foglalkozunk a nép nagy többségét érintő "nagy"
kérdésekkel.
    
    Kedves hallgatóink, ez az új műsor azokban az időpontokban megy,
amelyekben eddig Halász Péter regényét, A Második avenue-t
hallhatták. (A regény véget ért.) Tehát a Magyar kérdés első
adásideje: péntek este 20 óra 40, az ismétlések időpontja a péntek
éjféli hírek után 0 óra 25, és szombaton délután 13 óra 40,
valamint 18 óra 40. +++
    


1989. március 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD