|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak
|
(Lángh Júlia) München, 1989. március 11. (SZER, Hallgatók fóruma) - Ezen a héten az üzenetrögzítőnkre érkezett telefonhívások túlnyomó többsége a független szervezetekkel, az MSZMP-vel, március 15-vel és más aktuális hazai kérdéssel foglalkozott. - Nem érzem a jelenlegi magyar ellenzékben az összefogásra való törekvést. Most mindennél fontosabb az lenne, hogy - elnézést ezért a lejáratott szóért - egységfrontot alakítsanak ki mindaddig, amíg a demokrácia meg nem valósul Magyarországon. Addig az ellenzéki csoportok hagyják el az egymás számára címzett pejoratív megjegyzéseket! A legrövidebb időn belül és a legtisztább szándékkal, mindenféle ellenőrzést félretéve, össze kellene fogniuk és egy koordinációs központot létrehozniuk. Azonnal ki kellene mondaniuk - közösen -, hogy bármiféle provokáció, terrorcselekmény, vagy a közrend rosszindulatú megzavarása, erőszak alkalmazása a jelenlegi helyzetben csakis a sztálinistáknak lehet az érdekük. Mert ez nem egyszerűen a rend megzavarása lenne, hanem a demokratizálódás folyamatáé. Azt pedig csak a sztálinisták akarhatják! A másik, amit közösen ki kellene mondani - ez nem az én ötletem volt és nem először hallom, most éppen Fejtő Ferenctől, az Önök egyik adásában -, hogy amennyiben a kommunista párt egy leendő kormányban kisebbségbe kerül, akkor minden politikai csoportosulás kötelezi magát, hogy büntetlenséget és tisztes nyugdíjat biztosít minden 45 után működött funkcionáriusnak és politikai bűncselekménnyel vádolható egyénnek. Ez nagyon lényeges lenne, meqelőzendő minden eszeveszett reakciót! - Mennyiféle szervezet és pártszervezet van, és ezek nem egységesek. Miért nem alakítják ki a szabad kezdeményezések küldötteinek országos tanácsát, budapesti és megyei tanácsait, hogy hatékonyan tudják képviselni a szervezeteket a párttal és a kormánnyal szemben? Egységben az erő! Jelenleg az van, hogy oszd meg és uralkodj. így az MSZMP továbbra is egyeduralkodó lehet, ha minden szervezet külön-külön próbál tevékenykedni és tárgyalni velük. - Miért baj az, ha volt párttagok, vagy akár jelenlegi párttagok belépnek a Magyar Demokrata Fórumba, vagy más ellenzéki szevezetbe? Miért baj az, ha egy megtévedt bárány most visszatér az akolba? Az én apámat is bekényszerítették annak idején az MDP-be, de biztos vagyok benne, hogy ha élne, most belépne az új szociáldemokrata pártba. Ez természetes. Amikor a demokrácia kezd kibontakozni és több - párt megalakul, akkor mozgás kell, hogy legyen a pártok között, ide is és oda is. Miért kell mindjárt árulásra, beszivárgásra, vagy bomlasztásra gondolni? - Amikor annak idején. Budapesten, a Független Kisgazda Párt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is - diák fejjel - a Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkánál, a Kisgazda Párt székháza előtti 10-20 ezres tömegben. "Halljuk Tildyit, halljuk Tildyt!" - zúgta hosszú percekig a tömeg, remélve, hogy a mindent eldöntő választási eredmény birtokában Tildy állást foglal, nyilatkozik, végre előáll energikus tervekkel, igényekkel. Ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás! A tömeg úgy széledt szét, mint a nyáj, amelyik nem találja a pásztorát. És most mi történt Budapesten? Kommunista "zabla-próba"! Az MSZMP konzultálta a független mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kíván együttműködni, és így ő maradhat majd továbbra is az, amelyik mindegyik szervezetre irányító zablát helyez. Továbbra is az egykori nimbusz, az úgynevezett "élcsapat" megszállottsága az, ami hatalmi hóbortjaik vezérfonala. - Véleményem szerint pillanatnyilag a legfontosabb cél a demokratikus politikai szerkezet létrehozása Magyarországon. Ha szabad választások útján megerősített demokratikus kormány felügyel a TV-re, akkor az magától értetődően a nép TV-je lesz, anélkül, hogy azt bárki - akárcsak jelképesen is - lefoglalná. Amellett viszont határozottan kiállnék, hogy a független szervezeteknek függetlenül kell megünnepelniük március 15-ét. Ugyanis mindaddig, amíg a nép a kényszer nélküli részvétellel nem demonstrálhatja, hogy mely irányzatokhoz van több bizalma, addig a független szervezeteknek függetlenül kell ünnepelniük. Akkor, amikor a bizalom kinyilvánításának demokratikus lehetősége létrejön, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy a nép választása útján, a többség által elismert koalíció zászlaja alatt a nemzet együtt ünnepelje március 15-ét a hatalommal, hiszen akkorra a többség ünnepe lesz egyben a hivatalos ünneplés is. - Ismételten tiltakozunk az ellen, amit Grósz Károly mondott a csehszlovákiai látogatása során, amikor ugyanis megköszönte a magyar nemzeti kisebbséggel való bánásmódot a cseheknek. Kérem szépen, ez abszurdum, és nagyon sok millió magyar tiltakozik ez ellen. Kérjük, hogy ezeket a dolgokat tegyék helyre, hívják fel ismét a figyelmet arra a téves álláspontra, amit Grósz képviselt. - Grósz Károly szerint Magyarország szocialista akar maradni. Nem tudom, ezt az állítását mire alapozza, de annyit bizonyára meg tudna mondani, hogy mi is az a szocializmus. Erre a válaszra nekem egy szörnyű gyanú eloszlatásához lenne szükségem. Eszerint Grósz fogalomrendszerében a szocializmus egyet jelent az ő pártja hatalmával. A fogalmak tisztázása azért is szükséges, mert ezt a szót az alkotmányba is bele akarják fogalmazni. Vajon melyik nyugati alkotmányban van benne, hogy az adott ország kapitalista ország, és egyáltalán: mi az, hogy kapitalista? Ugyanolyan értelmetlen, mint az, hogy szocialista. - Lehet, hogy ismét koronás címerünk lesz? Lehet, mert •feltehetően el akarják kerülni a látszatát is annak, hogy 1956 címerét visszaállítják. - A címeren, a baloldalon, a kereszt mellett okvetlenül kapjon helyet szittya, hun és avar őseink jelképe is, mert a magyar történelem nem Szent Istvánnal kezdődik, hanem több ezer esztendőre vezethető vissza. Én legalábbis a legutolsó eurázsiai jégkorszak, a pleisztocén megszűnéséig jutottam. - A telefonáló részletes, ámbár nem igazán világosan követhető magyarázatot adott a témáról és fölszólított, hogy hozzászólását teljes terjedelmében közöljem, mert ez a téma jelentősebb közérdek, mint a menekültek problémái. - "A ki az idegenekkel" jelszavú párt Franciaországban, és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini, átütő sikere után emigránsok - magyarul: bujdosók - mellett már semmiféle politikus nem emel szót. Tehát akkor már ne is foglalkozzunk velük? Hallgassunk sok ezer ember kilátástalan helyzetéről, felejtsük el a levelek tömegeit?! Ne ma élő és bajban lévő emberek, kisgyerekes családok sorsáról tudósítsunk, hanem ehelyett arról, hogy a szittya ősök jelképei is legyenek benne a címerben?! Önnek igaza van abban, hogy a múlt fontos, de hadd mondjam úgy: a múlt is fontos, és hogy az ősöket tisztelni kell. De azt hiszem, a mai Magyarországon aktuálisabb kérdés, hogy egészen közvetlen őseinket, nagyszüleinket tiszteljük meg azzal, hogy ne kelljen nyomorogniuk a létminimum alatti nyugdíjból. És ezzel most csak egyetlen egyet emeltem ki a mai Magyarország több tucat - ha ugyan nem több száz - olyan problémájából, amelyről beszélni kell! Ami pedig a címert illeti: attól tartok, hogy ha visszamegyünk az eurázsiai jégkorszakig a jelképek keresésében, ez nagyon alkalmas a figyelem elterelésére, éppenséggel a ma megoldatlan és súlyos kérdésekről. Figyelmébe ajánlom a másik hallgató - már idézett - telefonhívását címer ügyben: kinek van oka félnie a Kossuth címertől, 1956 és 1848 máig teljesítetlen követeléseitől? Talán a szimbólumok magaslatáról térjünk most vissza nagyon is konkrét, mindennapi, valóságos kérdésekhez. Egerből kaptunk egy rendőrségi határozatot, amelyben egy használtcikk-kereskedőt üzletkörbe nem tartozó árusítás és hivatalos személy megsértése címén 2400 forint pénzbírságra ítéltek. Az ítélet indoklásáriak a hivatalos személy megsértésére vonatkozó részét kommentár nélkül felolvassuk: - A városi rendőrkapitányság vezetője azért kezdeményezett eljárást nevezett ellen, mert 1988. november 29-én, a vele szemben intézkedő rendőrökre a következő kijelentéseket tette: "Többre nézem a kutyámat, mint benneteket, hekusok!" Ezt követően, 1988. december 16-án, az igazoltatás alkalmával vele szemben intézkedő rendőröknek a következőket mondotta: "Nem foglalkozom a rendőrökkel, különben is utálom az összes hekust. Én is el tudnék sétálgatni havi hat ezerért, mint maguk. Ehhez nem kell sok ész!" - Következő témánk ifjúsági kérdés. Fölhívom a figyelmet, hogy minden, az ifjúsággal kapcsolatos és az ifjúságra vonatkozó kérdésre Kéri Attila készséggel és szívesen válaszol vasárnap délutánonként, 3 és 4 óra között, a Délutáni randevú Mozgólépcső című adásában. Ez a téma, amiből most mindjárt idézzük a hallgató telefonját, olyan, amelyhez a szerteszét a nagyvilágban, nyugati országokban élő kedves hallgatóinkat is megkérem, jelentkezzenek, hogy ha tudnak jó tanácsot, jó címeket adni. A válaszokat itt a műsorban mondanám el, mert a telefonálón kívül egészen biztosan sok más hazai fiatalt is érdekel a téma. - Másodéves főiskolai hallgató vagyok, szeretnék olyan címeket kapni, ahol felvilágosítanának, hogyan tudnék angol, vagy német nyelvterületen tovább tanulni. Olyan intézményrendszert keresek, ahol lehetőség van arra, hogy ösztöndíjjal támogassák az embert. - A telefonáló elfelejtette megmondani, hogy milyen területen kíván továbbtanulni. Ezért is, meg azért is, mert a tájékoztatás sok magyar fiatal számára hasznos lehet, kérem tehát, hogy jelentkezzenek mindazok, akik felvilágosítást tudnak adni: melyik országban, milyen egyetemeken, vagy főiskolákon van lehetősége magyar fiatalnak - ösztöndíjas támogatással - tovább tanulni. Ugyanezzel a témával Kéri Attila már foglalkozott, és a jövőben is rendszeresen, vissza-vissza térően foglalkozni fog vasárnap délután. Most "hívek" következnek: jó lenne, ha lenne kéznél papír és ceruza. - "Tanulni szeretnénk" jeligére! Egy dunántúli kis falu diákjai azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy amennyiben lehetséges lenne, szíveskedjenek egy német nyelvű, kezdő tanfolyamot indítani, legalább egy ismétléssel. Budapesten van nyelvtanfolyam, de ezt mi sem időben, sem anyagilag, nem tudnánk megoldani. Nagyon várva válaszukat, köszönettel az egész osztály nevében! - Hát ezt öröm hallani, amikor egy egész osztály tényleg "tanulni akar valamit. Reméljük ez sikerülni is fog - sajnos nem a mi rádiónkon keresztül, mi nem tudunk nyelvtanfolyamot indítani. De szerencsére létezik német nyelvtanfolyam a Deutschlandfunk nevű rádiónál, ahol a magyar szerkesztőség, kérésre, postán elküldi a nyelvtanfolyam tankönyvét is, ingyen, ajándékba. Írjanak a következő címre, kérve a tankönyveket, az adás pontos idejét és természetesen - a hullámhosszot: Deutschlandfunk, Ungarische Redaktion, 5 Köln 51, Radeberg Gürtel 40. Több hallgatónk is érdeklődött, hol lehet megkapni a Fekete doboz filmjét, a 301-es parcellát? A videokazetta megrendelhető Elbert Mártánál, vagy Jávor Istvánnál; ára 1000 forint, postán, utánvéttel küldik. Elbert Márta telefonszáma a budapesti Balázs Béla Stúdióban: 761-333. Jávor István címe: 1125. Óra-köz 2. - Az Ön ismétlődő kérdésére: haza mennénk-e?, egy másik kérdéssel válaszolnék: mit gondol, kik fogják a gerincét képezni a magyarországi tartós munkanélkülieknek? (Ha ugyan ennyivel megúsznak a hazamenők.) Mi nem vagyunk ország-világ által elismert személyek, akikkel ha valami történne, lehetne értük tüntetni. Az én volt munkahelyemre minden évben, március és október elején kijöttek a politikai nyomozók érdeklődni bizonyos személyek felől, akiktől aztán a buzgó személyzetisek igyekeztek megszabadulni, persze kifinomult módszerekkel. Miért nem értik meg az itteni politikusok, hogy mi csak rendszerváltozás esetén mehetünk haza büntetlenül?! Én egy vidéki nagyvárosból jöttem, sok embert ismertem, de amikor többek előtt a rendszer hibáiról beszéltem, a Munkásőrség feloszlatásáról már 1986-ban, és a vezetők visszaéléseiről konkrétumokat, mindenki a falon mászó pókot figyelte. Sokan tudták rólam, hogy lehet rám számítani, de a mostani "bábák" közül, akik bizonygatják, hogy ennek a "kis szabadságnak" már a fogantatásánál is ott voltak, nem keresett meg senki. Sok mindenről kellene még írnom, például az ÁVH-nak köszönhető családi tragédiánkról, apám sorsáról, de azt hiszem, nem az én egyéni sorsomról van szó a műsor keretében. - Befejezésül néhány szó műsorainkról: Váltömő Rihárd névvel jelentkező hallgatónk okkal nehezményezte, hogy a Kommentár nélkül szerdai műsora ismétlés volt, anélkül, hogy bemondtuk volna előtte, hogy ez egy korábbi adás ismétlése. Elnézést kérünk! Továbbá - ugyancsak okkal - nehezményezte a trieszti interjú hangminőségét. A stúdió-felelősök állítják, hogy itt bent a stúdióban jól hallható volt, de hát az bizony tény, hogy amikor adásba került, igen nehezen lehetett hallani. Ezért is elnézést kérünk! Most pénteken, március 17-én új műsor indul: Magyar kérdés a címe. Zsillé Zoltánt, a műsor szerkesztőjét hallják. - Sokat beszélnek mostanában a hazai sajtó teremtette versenyszituációról, amely velünk szemben is új követelményeket támaszt. Ezt a hazai sajtót általában az jellemzi, hogy sokat beszélj mondhatni agyonbeszél dolgokat, de nem biztos, hogy többet mond, vagy egyáltalán mond valamit alapvetően fontos ügyekről, amelyek a nagy forgatag közepette ma ugyanúgy állnak, mint tegnap, és feltehetően még holnap is ugyanúgy fognak állni. Vagyis változatlanul megoldatlanok, mint az 1956-57-es magyar kérdés legfontosabb mozzanatai. Az új műsor ezekre szeretne koncentrálni, vagyis tulajdonképpen régi, komoly, ma is érvényes elvárásoknak megfelelni, amelyeket a magyar hallgató a rádió munkatársaival szemben támaszt, akiket a magyar politika és kultúra munkásainak, részeseinek tekint, és ezért igényes, elemző, önálló véleményüket akarja hallani a magyar világról, mint leírást és mint jövőképet egyaránt. Egyébként is azt hiszem, hogy nem úgy kellene versenyeznünk, hogy lihegve rohangásszunk minden napi esemény, vagy álesemény után, mert ebben a helyszínen, sokszor akkora apparátussal dolgozó hazai sajtót úgysem tudjuk megelőzni, és nem is ebben kell megelőznünk, ha mi is el tudunk jutni a helyszínre, akkor sem. Hanem úgy, hogy kissé emelkedettebb nézőpontból, egy kissé távolságot tartva, és a demokrácia szilárd értékeit felmutatva - adottságainkból is eleve ez következik - foglalkozunk a nép nagy többségét érintő "nagy" kérdésekkel. Kedves hallgatóink, ez az új műsor azokban az időpontokban megy, amelyekben eddig Halász Péter regényét, A Második avenue-t hallhatták. (A regény véget ért.) Tehát a Magyar kérdés első adásideje: péntek este 20 óra 40, az ismétlések időpontja a péntek éjféli hírek után 0 óra 25, és szombaton délután 13 óra 40, valamint 18 óra 40. +++
1989. március 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|