Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Nagy Erzsébet interjúja

München, 1989. február 16. (SZER, Világhíradó) - Miközben
Budapesten folyik a vita a köztemető 301-es parcellájáról, vagyis
arról, hogy megállapítható-e, kiket temettek oda, megszólalt Nagy
Imre lánya, Nagy Erzsébet is. Rádiónknak adott nyilatkozatát
hallják:
- Néhai édesanyámnak, Nagy Imre özvegyének, valamint családom
egyetlen tagjának sem volt soha szándékában - ahogy nekem sem - az
eltelt évtizedek alatt apám hamvainak kiadatását kérni. Apám
tetemének újratemetését kérésünk nélkül, a kormányzat
kezdeményezte. A férjem és én két ízben folytattunk tájékozódó
tárgyalást, 1988. december 21-ikén és ez év február 13-ikán az
Igazságügyi Minisztérium ezzel megbízott képviselőivel,
álláspontjaink kölcsönös megismerésére.
    
    Miért hangsúlyozom ezt? Mert családom és jómagam mindig apám és
küzdőtársai szerepének tárgyilagos megítéléséért harcoltunk és nem
az újratemetésért, amit természetesnek és elidegeníthetetlen emberi
jognak tartottunk és tartunk.
    
    A családom és én a magyar történelemnek azt a szakaszát, ami 1956.
    
    október 23-ikától a munkástanácsok felszámolásáig tartott, a maga
teljességében mindenkor forradalomnak, szabadságharcnak, nemzeti
felkelésnek ítéltük. A kivégzetteket pedig a forradalom és
szabadságharc, a nemzeti felkelés mártírjaiként tiszteljük.
    
    Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon megindult az a folyamat, ami egy
demokratikus jogállam létrehozásával egyidejűleg meggyőződésünk
szerint - 1956-ot is azoknak a nemes történelmi és erkölcsi
alapoknak a sorába emeli a hazai közéletben, melyekre jövőjét
építeni kívánja.
    
    1956 - apám, Nagy 'Imre és harcostársai szerepének megítélése - ma
ismét vízválasztó szerepet játszik a magyar közéletben. Egy egész
korszak, a Kádár-korszak és a folyó utóvédharcok ideje, amiről szó
van. Ennek megfelelően a történelmi értékelés megváltozása
alapvetően befolyásolja így vagy úgy az érintettek sokaságát ezen
vagy azon az oldalon.
    
    Egy küzdelemről van szó, ami részünkről az igazi népuralomért
folyik. Most békés úton történik ez, politikai eszközökkel. Tehát
ezért és kizárólag ebbeli hitünktől indíttatva tartjuk
lehetségesnek, hogy még ebben az évben, június 16-ikán, egy évvel a
pere-lachaise-i emlékmű felavatása után Nagy Imre hamvai valamennyi
harcostársával együtt ténylegesen és jelképesen a budapesti Új
Köztemető 3,01-es parcellájában, ahol jelenleg is nyugszanak, egy
kollektív emlékmű alapkövének ünnepélyes letételével egyidejűleg
újratemettessenek. +++
    


1989. február 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD