Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

MSZMP-MDF tárgyalása és a Jurta Színház-beli értekezlet

(Gadó György)
München, 1989. január 21. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Demokrata
Fórum képviselői tegnap a demokrácia megvalósításának a
lehetőségeiről tárgyaltak a Politikai Főiskolán a párt
megbízottaival. Bíró Zoltán a Fórum párttá alakulásának
lehetőségéről elmondta, hogy az kizárólag az ország pillanatnyi
érdekeitől függ.
    
    Szabad György sürgette az alkotmányozó nemzetgyűlés mielőbbi
összehívását az új alkotmány megszövegezése és elfogadása
érdekében.
    
    Madarász Tibor a párt képviseletében ellenezte az idő előtti
választásokat. Mint mondotta: nem az MSZMP hatalmának
meghosszabbítása érdekében, hanem megfelelő előkészítés céljából.
    
    Andics Jenő szerint a társadalomnak kell eldöntenie, hogy van-e még
hitele a pártnak. A Demokrata Fórumot képviselő Csengey Dénes
szerint a pártnak tudomásul kell vennie a vereségét, és meg kell
osztani a hatalmát - lemondva a politikai vezető szerepről.
    
    Lezsák Sándor nehezményezte, hogy az elmúlt korszak vezető
politikusai magas nyugdíjat élveznek. Lezsák szerint tárgyalni
lehet a hatalommal, de barátkozni nem.
    
    Ugyancsak pénteken tartották meg a budapesti Jurta Színházban az
alternatív szervezetek tanácskozását, amelyről Gadó György
tájékoztatja hallgatóinkat:
- Akiknek hatalmuk van, nem élvezik a társadalom bizalmát - akik
mellett a bizalom megnyilatkozik, semmi hatalommal sem
rendelkeznek. A hatalom számára ebből a helyzetből az lenne a jó,
ha társulnának vele a közbizalom birtokosai - körülbelül így
exponálta fejtegetéseit Molnár Péter, a FIDESZ egyik vezetője a
Jurta Színházban pénteken este.
    
    A nézőteret megint falak repedtségéig megtöltő közönség előtt arról
folyt a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság rendezte vita: kell-e és
lehetséges-e új kiegyezés? Az eszmecserét, és a hangulatot
érezhetően fűszerezte az a tény, hogy az MSZMP képviseletében is
megszólalt valaki. Molnár János, a Párttörténeti Intézet helyettes
igazgatója, aki korábban művelődésügyi miniszterhelyettes is volt,
és számos tanulmányt publikált 1956-ról, mint ellenforradalomról.
    
    Elsőként elhangzott felszólalásában úgy vélekedett, hogy egyelőre
sem pártja, sem a vele szemben felsorakozó szerveződések nincsenek
abban a helyzetben, hogy kiegyezésről tárgyalhassanak. A téma ennek
ellenére ott van a társadalom légkörében, és nem véletlen, hogy ez
hangot kapott mind a miniszterelnök szavaiban - amely egyszer
egyfajta koalícióra hívta fel a független politikai erőket, mind
pedig az Új Márciusi Front javaslatában - amely a párt és a
társadalom önszerveződését képviselő csoportok elindítható
tárgyalásoknak keretéül Országos Nemzeti Bizottságot kíván
létrehozni.
    
    Érdekes, hogy a TDDSZ már kedvező - habár óvatos megfogalmazású
választ adott az Új Márciusi Frontnak, és hasonlóképpen reagált a
Szabad Demokraták Szövetsége is. Am mind az ő megnyilatkozásukban,
mind a társadalom szervezetlen, de ellenzéki hangulatú köreiből
kihallatszik az az aggodalom, hogy a tárgyalásoknak ezt a javasolt
keretét a hatalom az ellenzék megosztására, manipulálására, a
közvélemény félrevezetésére használhatja fel.
    
    Ilyen és hasonló megfontolások vezették Csurka Istvánt, és most
hadd térjek vissza Jurta Színházban lezajlott vitára. Aki a Magyar
Demokrata Fórum nevében kijelentette: az MDF komolyan sem veszi a
nemzeti bizottság felállítására tett javaslatot. A szervezet
megbízottai - mint mondotta - vele együtt hasonló értelműen
nyilatkoztak azon a megbeszélésen is, amely ugyancsak pénteken
került sor az MSZMP és az MDF között a Társadalomtudományi
Intézetben. Bármi legyen is a javaslattevők szándéka, az MDF
manipulációs eszköznek tekinti az indítványt. - Valódi kiegyezés
alapjait kell lerakni, de ez álkiegyezés. Csalogatnak bennünket -
folytatta Csurka István - gyertek ide libuskáim. Hát, mi nem
szándékozunk odamenni.
    
    Rokonvéleményt hangoztattam magam is. Molnár Péter és Csurka István
megállapításával összhangban a kormányzat pozitív tetteit
hiányoltam, amelyek némi bizalmat ébreszthetnének. A különböző
törvénytervezetekben jelentkező reakciós irányzatról is szóltak,
mely demokratizálás címén burkolt, de hathatós módon jogok
korlátozását akarja elérni. És ha a hallgatóság élénk tetszését
váltotta ki az a mondat, hogy a hitelt érdemlő tárgyalásoknak
személyi előfeltételeik is vannak, és Grósz Károlyban, vagy Horváth
Istvánban mint tárgyalópartnerben nem lenne bizalmam - úgy itt nem
nekem, hanem Grósz és Horváth ellen tapsoltak.
    
    Egy hozzászóló, aki hangsúlyozta hogy párttag, úgy fogalmazott,
hogy a mai vezetés egyenes ági leszármazottja az előzőnek, és már
ezért sem kerülheti meg a felelősség kérdését, amelyet a pártnak
szegez a társadalom.
    
    Mindez természetesen nem azt jelenti - hisz ez világosan kitűnt a
vitából, hogy konfrontációra kellene törekedni, és tárgyalásokra
nem volna szükség. A kiegyezés felé kell magunkat terelni - mondta
Csurka is - de nincs kikísérletezve, hogy ezen az úton elérhetjük-e
egy demokratikus forradalom céljait? Márpedig egy nemzetnek a maga
lelki erősségéhez szüksége van győztes forradalomra, történelmi
sikerélményre. Tehát egy történelmi kísérletet kell folytatni.
    
    Szabó Miklós történész, aki a Szabad Demokraták Szövetsége részéről
mondott vitaindítót, a megkötendő kiegyezés tárgyául éppen a
hatalom megosztását nevezte meg. Ez az ellenzék intézményesítését
is magában foglalja, nem jelenti tehát a függetlenek belépőjegyét
valami kormánykoalícióba. Az ehhez vezető tárgyalások előfeltétele
- mondotta - a párt mondja ki elvi határozatban: politikai
kérdéseket csak politikai módszerekkel kíván megoldani - hatalmi
eszközök és erőszak nélkül.
    
    Az önszerveződő társadalomnak ki kell kényszerítenie ehhez az
erőszakszervezetek bizonyos mértékű leépítését. A mindvégig
érdekfeszítő, és nagy figyelemmel követett vita sok kérdést nyitva
hagyott, ami a tárgyalt problémák bonyolultságából következik. De
egyértelműen oda jutott, hogy olyanféle összefogásra se szükség, se
lehetőség nincs, amilyet a miniszterelnök kíván. Sürgető szükség
van a komoly tárgyalásokra, de az MSZMP-nek kell hitelt érdemlő
módon megtennie a kezdeményezést - és ez nem lehet pusztán taktikai
jellegű. +++


1989. január 21., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD