Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Demokrata Fórum


(Nagy András)
München, 1989. január 14. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Demokrata
Fórum ma az MTESZ üléstermében műszaki értelmiségiek és
közgazdászok számára tartott közgyűlést.
    
    A jelenleg legnagyobb taglétszámú alternatív szervezet, a Magyar
Demokrata Fórum születésénél túlnyomóan humán értelmiségiek
bábáskodtak. Tréfásan az írók pártjaként is emlegették, és
kezdetben ez az elnevezés nem is volt teljesen hamis. A január 14-
én délelőtt az MTESZ kongresszusi termében tartott MDF-találkozó
azonban arra emlékeztetett, hogy idővel minden címke elévül.
    
    Mint tájékoztatójában Szabó Iván mérnök elmondta: az MDF tagságának
mintegy tíz százaléka ma is mérnökökből és közgazdászokból áll. Ez
az arány talán máris emelkedett, mert a találkozó egyik célja éppen
az volt, hogy még többen csatlakozzanak az MDF-hez, és hogy
szakterületi csoportokat és rétegszervezeteket hozzanak létre.
    
    Az összejövetel másik célja, hogy minél több szakember járuljon
hozzá a mozgalom saját gazdaságpolitikai koncepciójának
kialakításához, illetőleg egy olyan reform tervezetéhez, amellyel
az MDF egyetérthet. Hogy a munka jobb és demokratikusabb alapokon
folyjék, a rendezők mindjárt ki is osztottak egy kérdőívet a
jelenlévők között. Az ív tizenegy gazdaságpolitikai kérdés
megválaszolását kérte a kitöltőktől, a visszaérkező javaslatokat az
MDF már a március 11-én, 12-én tartandó országos értekezletén
hasznosítani igyekszik majd.
    
    Ezek a munkák rendszeres, pártszerű tevékenységre utalnak. Ahogyan
azonban bevezető előadásában Bíró Zoltán elmondta: az MDF jelenleg
nem kíván politikai párttá alakulni. A mozgalom koalíciós alapon
keletkezett és a pártszerű működés inkább szűkítené, mintsem
bővítené mozgásterét. Ez azonban nem zárja ki, hogy az MDF a
jövőben esetleg mégis politikai párttá alakuljon át.
    
    A bevezetőt hat rövid előadás követte. Az előadók részben az MDF
érlelődő gazdaságpolitikai elgondolásaihoz kívántak adalékokat
nyújtani, részben pedig a mai válságból kivezető utakat keresték. A
válság ugyanúgy jelen van a tudományos kutatásban és a műszaki
fejlesztésben, mint a gazdaságban - fejtette ki Ferencz Csaba
kutatómérnök. A Magyarországon meghonosított politikai és
intézményes viszonyok különösképpen kedveztek az ellenőrizhetetlen,
öntelt technokratizmusnak.
    
    Ez, párosulva az etikai elem világméretű száműzetésével a
tudományból, olyan gyakorlati következményekhez vezetett, mint a
bős-nagymarosi vízlépcső, az újfalusi atomtemető vagy az
eocénprogram.
    
    A gazdaságpolitikai javaslatok középpontjában a szabad és nyitott
piacgazdaság megvalósítása állt. Zimányi Zoltán a liberális modellt
részleteiben megpróbálta összefüggésbe hozni az MDF más területeken
már jobban kifejezett ideológiai elgondolásaival.
    
    Ifj. Fekete Gyula azt a négy alapfeltételt ismertette, amelyet az
MDF minden más reformelképzeléssel szemben támaszt.
    
    Haraszti Ákos mérnök a sokgyermekes családok támogatása köré
kiépítendő szociálpolitika körvonalait vázolta fel.
    
    Légrádi Tibor, aki egyébként az újjászerveződő Független
Kisgazdapárt vezetőségi tagja, a tulajdonviszonyok kívánatos
átalakításáról beszélt. Érvelése szerint az állami tulajdonnak
húsz-harminc százalékra kellene redukálódnia, a többit az
önigazgató közösségé és a valódi szövetkezeti tulajdonformának,
valamint a tőkéstulajdonon alapuló magántulajdonnak kellene
elfoglalnia.
    
    Krasznai Zoltán külgazdasági szakértő szerint mindezen reformok és
elképzelések megvalósítására drámaian kevés idő maradt. A
centralizált gazdálkodás mellett az állótőke-állomány nagymértékben
elavult, sőt tönkrement, ezt az eladósodás miatt növekvő
forráskivonás mellett kellene felújítani, és ezzel párhuzamosan egy
működő piacgazdaságot létrehozni. Krasznai szerint ez nem
képzelhető el újabb jelentős tőkebehozatal nélkül, és mint nagy
tetszésnyilvánítás közben megemlítette: amennyiben Európához
kulturális, történelmi és szellemi értelemben csatlakozni akarunk,
ne tegyünk kivételt a gazdasággal, csatlakozzunk az Európai
Gazdasági Közösséghez. +++
    


1989. január 14., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD