Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

A Magyarország cikke

München, 1989. január 11. (SZER, Magyar Híradó) - Témánk a
Magyarország című lap ez évi első számának Emberiességi okokból
című cikkéhez kapcsolódik. Az előzmény: Grósz főtitkár többször
kijelentette, hogy annak idején Nagy Imre írta alá a kivégzettek
jeltelen sírba temetésének törvényét. A Magyarország cikke
nyilvánosságra hoz most egy Nagy Imre által 1954-ben aláírt titkos
záradékot, amely egy 1896-ban kelt törvénynek és egy 1912-ben
hozott rendeletnek a szellemét követve arról rendelkezik, hogy a
halálra ítélt és kivégzett személyek holtteste bizonyos esetekben
nem adható ki.
    
    Viszont: az a rendelkezés - és egyébként ez is benne van a
Magyarország cikkében -, amely szerint a kivégzett személy sírját
megjelölni nem szabad, 1955. december 29-ikén kelt. Ezt a
dokumentumot a hetilap nem közli, és a rendelet aláírójának nevét
sem. De azt mindenki tudja, hogy akkor Nagy Imre már rég nem volt a
hatalomban, a miniszterelnök pedig Hegedűs András volt.
    
    A Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik tagja, Fónay Jenő éppen
Münchenben tartózkodik. Őt kérdezte erről a témáról Zsillé Zoltán
kollégám. A beszélgetésből most rövidebb részletet hallanak, a
teljes interjút a hét végén közöljük a Hazai napló műsorában.
    
    - A cikkről, és annak értékeléséről olyan valakit kérdezek, akit
egy hajszál választott el attól, hogy ebbe a 301-es parcellába
kerüljön maga is: Fónay Jenővel, akit 1956 után halálra ítéltek,
majd végül is az ítéletet életfogytiglani büntetésre változtatták.
    
    Azt kérdezném tőled, Fónay Jenő, hogyan értékeled ezt a cikket, és
azt a kísérletet, hogy valamiképpen a rendezetlenséget egy Nagy
Imrerendeletre vezessék vissza?
    
    - Ha csak cikkről akarok beszélni, akkor még érni kell a
véleménynek, amely majd a végén leülepszik. Az azonban mindenképpen
nagyon kellemetlenül érintett, ahogy Pálfy József lapjában, a
Magyarországban - az 1989 év első Magyarországában - megjelenhetett
e cikk, és így jelent meg. Valami olyasmit éreztem, hogy ez a mai
helyzetben cinikus. Pont akkor betenni egy ilyen cikket, amikor a
kegyeletről fél éve beszélünk.
    
    Komoly eredményeket értünk el. Miniszterelnökünk, vagy a főtitkár
kijelentései, ígéretei lassan kezdenek valóra válni.
    
    Ha ez a cikk csak azt akarja elérni a magyar nép előtt, hogy lám:
32 évig nem csináltunk semmit - ez Nagy Imre rendelete - akkor
körülbelül úgy tudom értékelni, mint azt a New York-i kijelentést,
azt a New York-i visszakérdezést, amikor a Grósz miniszterelnök úr
visszakérdezett: "melyik Nagy Imrét akarják önök rehabilitálni?"
Azt is meg kell mondani, hogy ez azért - még ha közelmúlt is - de
már múlt. +++


1989. január 11., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD