|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar áremelések
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 9. (BBC, Panoráma) - A magyar szakszervezetek bírálták a mai nagy áremeléseket. Azzal vádolták a kormányt, hogy inflációs gazdaságpolitikát folytat. A hivatalos szakszervezeti lap, a Népszava a következőket írta. - Az áremelkedések mély kétségbeesést okoztak az egész országban. Az áremelések a társadalom minden rétegét érintik, különösen azon családok százezreit, melyeknek életszínvonala már egy évtizede folyamatosan romlik. Mától kezdve ugyanis a tej és a tejtermékek ára csaknem 40 százalékkal megy fel, a gyógyszerárak több mint 80 százalékkal, ezenkívül szintén minden alapvető élelmiszer árucikkszolgáltatás ára emelkedni fog - a fűtést is beleértve - az elkövetkezendő néhány hónap során. A Népszava szokatlanul erősen megfogalmazott vezércikkében azzal vádolja a kormányt, hogy az inflációs politikát folytat, s így próbálja kompenzálni a költségvetési deficit nagy részét. A lap szerint az antiinflációs politika ígéret marad mindaddig, amíg a kormány ennyire mélyen nyúl a lakosság zsebébe. A kormány szerint az áremelésekre azért van szükség, hogy így csökkentsék az állami támogatásokat, és segítsék elő egy, az eddigieknél inkább piacorientált gazdaság kialakítását, ahol az árak a valós előállítási költségeket tükrözik. A szakszervezet lapja egyetért azzal, hogy az állami támogatásoknak ez az úgynevezett jelenlegi "burjánzása" valóban tűrhetetlen, azt azonban hangsúlyozza, hogy amennyiben az ország átáll a valós árakra, akkor valós bérekre is szükség van. A lap szerint semmiféle rend és stabilizáció nem képzelhető el mindaddig, amíg a becsületes munkát nem fizetik meg becsületesen. A helyzet valójában úgy áll, hogy a kormány ebben az évben megpróbálja liberalizálni a béreket, ezek elosztását - amennyire csak lehetséges - az egyes vállalatokra hagyja. A közgazdászok szerint azonban ennek eredménye éppen úgy lehet bércsökkentés, mint béremelés. A BBC budapesti tudósítója a továbbiakban hozzáteszi: a házkezelési szolgáltatások árainak emelését többek között a bérlők szövetsége is sérelmezte, a szervezet tiltakozó levelet küldött a miniszterelnökhöz. Erre válaszképpen azt az ígéretet kapták, hogy az elkövetkezendő hetek során tárgyalásokra ülhetnek össze magas rangú kormányhivatalnokokkal. +++
1989. január 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|