|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar ólomkohó- és veszélyei
|
(Gordon Tamás) München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Rádió "Első kézből" című műsorában kérdést intéztek Maróthy László környezetvédelmi miniszterhez a Gyöngyösorosziban épülő ólomkohó ügyében. A miniszter kétségkívül védte a környezetet - mármint a kormány környezetét. A válasza meglehetősen visszautasító volt, és egyébként is tartok tőle, hogy a hallgatók számára nemigen derült ki, voltaképpen miről is van szó. Érdemes összefoglalni az előzményeket: Múlt év februárjában az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat vezérigazgatója falugyűlésen jelentette be Gyöngyösorosziban, hogy hat hazai vállalat előtt sikerült elnyerniük a megbízást az ólomkohó megépítésére. A jövőben itt lehet hasznosítani a használt akkumulátorok ólomhulladékát, amelyet jelenleg Kelet-Németországban dolgoznak fel. A több mint egymilliárd forintos beruházáshoz a technológiát és a berendezéseket egy nyugat-német, nordenhami GmbH. szállítja. A falugyűlés előtt az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat szakértője elmondta, hogy hála a fejlett technológiának, az évi 20 ezer tonna akkumulátor és egyéb ugyanennyi hulladék feldolgozása a lakosság számára mindössze annyi többlet-megterhelést jelent, mintha három gépkocsival több menne át naponta a községen. Ez a kijelentés különösen annak a ténynek az ismeretében érdekes, hogy Nordenhamban, ahol a technológiát adó cég székel, a helyi környezetvédők, a zöldek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak a nagyfokú ólomszennyezést kibocsátó gyár ellen. És érdemes a nyugatnémet, fejlett technológiával takaródzó hazai érclobbi figyelmébe ajánlani a Magyar Nemzet augusztus 19-i számában megjelent rövid hírt. Idézzük: "A magas nehézfém-kibocsátásáról hírhedt Nordenham városban végzett vizsgálat kimutatta, hogy az anyák vérében az átlagos ólomtartalom a szülés idején 9,3 mikrogramm volt deciliterenként." Ez történik Nordenhamban, persze tőkés viszonyok között. És még egy különbség: Nordenham síkságon fekszik, a szabad légmozgást semmi sem akadályozza. Szemben Gyöngyösorosziban, amely a Mátra 900 méteres gerince által lezárt, átszellőzetlen völgyben fekszik. A környezetvédelmi miniszter magabiztosan jelentette ki: a kohó megépül, 1990-ben üzemelni fog. +++
1989. január 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|