Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.

- Bővebb választ érdemel, mert tárgyilagosabb témát vet fel
"Váltömő Rihárd" jeligével telefonáló hallgatónk: Mindszenty bíboros
az 1956-os forradalom alatt elmondott beszédével kapcsolatban
megjegyzi, hogy ő akkor 24 éves volt, és jól emlékszik, hogy milyen
döbbenten hallgatta. Mindszenty csak állami és politikai dolgokról
és tulajdonviszonyokról beszélt. Ez szerinte nem tartozik egy
főpapra, ez nem papi feladat. Ha személyes sorsa miatt tisztelte is
Mindszentyt, az a beszéd számára, sokunk számára - mondja - aggasztó
volt. Az oroszok nyilván a bíboros beszéde nélkül is leverték volna
a forradalmat, de azért a későbbi propagandához jó érveket
szolgáltatott.
    
    A másik, Frank atyához intézett megjegyzése - és ezt tartja fontosabbnak -,
    
hogy egyházi hírek címén miért csak, illetve túlnyomó többségben a
katolikus egyház hírei szerepelnek.
    
    - Nincs szándékomban hallgatónkkal vitába szállni. Talán jól
tenné, ha elolvasná Mindszenty bíboros beszédének szövegét 32 év
után újra. Meg fogja látni, milyen bölcs és prófétai. Abban
hallgatónk mindenesetre téved, hogy az állam, a társadalom és a
politika elvi kérdései nem tartoznak egy főpapra. Melegen ajánlom,
foglalkozzék egy kicsit a keresztény társadalomtudománnyal, és
tanulmányozza a pápák szociális körleveleit. A Mindszety
emlékiratokat egyébként a máriacelli Mindszenty Múzeumban
zsebkiadásban 21 schillingért meg lehet szerezni.
    
    Ami az egyházi híreket illeti, kérem figyelje rendszeresen ezt az új adást,
    
és akkor fel fog tűnni, hogy az nemcsak katolikus híreket tartalmaz, hanem
tudatosan, és következetesen protestáns és ortodox híranyagot is. Sajnos,
nem mindig sikerül ilyen hírekhez hozzájutni, mert a protestáns
hírügynökségek rendszerint csak helyi érdekű híreket közölnek. Ennek oka a
protestáns egyházak szerkezeti felépítésében keresendő, mely demokratikus,
pluralisztikus, és ennélfogva - az Egyházak Világtanácsát, és egyes
egyházak központi tanácsát leszámítva - nincs is igazi központi szervük.
    
    Jókívánságait hálásan köszönöm.
    
    
- Következő hallgatónk - nem mondta, honnan telefonált - nagyon
elégedetlen Franciaországgal. Fél is sorolja, hogy miért:
- Kérem, Franciaország szerepe Trianonnal, Magyarországgal kapcsolatban -
ez a kérdésem; továbbá az, hogy Kádár Jánost díszszemlével fogadták, hogyan
egyeztethető ez össze azzal, hogy Nagy Imrének díszsírhelyet állítottak.
    
    Továbbá: nem tetszik, hogy a II. világháborúban Franciaországnak el kellett
    
süllyesztenie hadihajó állományát, nem tetszik, hogy Franciaország
szimpatizál Romániával, és miért nem Magyarországgal? Nem tetszik, hogy
Franciaország a rádióadást több év óta Magyarország irányába megszüntette.
    
    Továbbá: Franciaország a NATO-ból is kilép. - Ezek a dolgok nekem
Franciaországgal kapcsolatban nem tetszenek.
    
    - Párizsi munkatársunk, Nyitria János pontról-pontra válaszol a kérdés-
sorozatra:
1.) A Párizs környéki békék - így a trianoni is - nem tartották be Wilson
amerikai elnök előzetes békepontjait. Így a győztesek, főként a franciák
diktáltak a veszteseknek, és ezt ma már a franciák is nagy hibának
tekintik. De akkor Franciaország, a vele szövetséges Szerbia, az előzetes
külön békéje ellenére szövetségesnek tekintett Románia és az önállósággal
nem rendelkezett Csehország kívánságait elégítette ki, annál is inkább,
hogy az így kialakuló úgynevezett "kisantant" államcsoportot - mint utóbb
kitűnt, nagyon is tévesen -, Franciaország megfelelő erőnek ítélte akár
Németországgal, akár a Szovjetunióval szemben.
    
    2.) Kádárt 1978-ban és 1984-ben, tehát Brezsnyev és Csernyenko idején
egyáltalában nem megfeledkezve teljes mértékben elítélt szerepéről az 1956-
os forradalom eltiprásában -, mint akármennyire fonák is a kifejezés - a
viszonylag legliberálisabb kommunista ország, varsói paktum-tag vezetőjét
fogadták hivatalosan itt, Franciaországban.
    
    3.) A Toulonban állomásozott francia hadiflottát 1942-ben azért
süllyesztették el, hogy ne kerüljön a nácik kezébe. Természetesen helyesebb
lett volna, ha csatlakozik - megpróbál csatlakozni - az angolszász
szövetségesekhez, amelyeknek oldalán De Gaulle szabad Franciaország-
mozgalma küzdött.
    
    4.) A románt, a franciát latin nyelvnek, tehát rokon nyelvnek tekintik.
    
    Románia számára Franciaország hagyományosan - hogy úgy mondjam - a "nagy
testvér". Elég sok a román származású kiváló francia értelmiségi is. A
rokonszenv persze jelenleg távolról sem Ceauescunak szól, viszont a
szenvedő román népnek, s a még inkább szenvedő erdélyi magyar kisebbségnek
igen. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia miatt - azt lehet mondani -
az 1867-es kiegyezéssel vesztette el, és - hála az 1956-os forradalomnak -,
kezdte visszanyerni Franciaország rokonszenvét.
    
    5.) 1975-ben takarékossági okokból az összes - leegyszerűsítve -kelet-
európai rádióadást megszüntették. Később helyreállították az orosz, a
lengyel és a román adást. A többire, így a magyarra mindeddig még nem
került sor.
    
    6.) Franciaország 1966-ban az integrált NATO-parancsnokságból vált ki, de
változatlanul tagja magának az Atlanti Szövetségnek, s e sajátos helyzet
nem ártalmas. Ellenkezőleg, Franciaország élenjáró szerepet vitt a
nyugatiak győzelmével végződött eurorakéták körüli politikai csatában a
Szovjetunióval szemben. +++


1989. január 1., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD