|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megszületett a kárpótlási törvényjavaslat (1. rész)
|
1990. december 4., kedd - Előreláthatólag hosszas politikai,
gazdaságpolitikai csatározások végére tesz pontot az a hétfőn
parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról intézkedik. A
nagy érdeklődéssel várt jogszabály-javaslatot kedden, a kormány
hétfői rendkívüli ülését követő szóvivői sajtóértekezleten
ismertette Balsai István igazságügyminiszter.
Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a koalíciós kormány törvényjavaslata - az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalása nyomán - egységes kárpótlási rendszert fogalmaz meg a földtulajdont és a magántulajdon egyéb formáit ért sérelmek eseteire. Ezzel gyakorlatilag lezárul Magyarországon az a vita amelyben az állami tulajdon reprivatizálásának, illetve ,,egyszerű,, privatizációjának hívei csaptak össze.
A most beterjesztett törvényjavaslat - amelyet az igazságügyminiszter reményei szerint még az idén elfogad az Országgyűlés - mindazokra a természetes személyekre kiterjed, akinek tulajdonát 1949 június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött Parlament összeülése után érte sérelem. A törvényjavaslat melléklete tételesen felsorolja azt a - 1949-től 1971-ig bezárólag megalkotott - 16 jogszabályt, amelynek alkalmazása a tulajdoni sérelmek forrása lett. A sérelmek orvoslásának módja az állami tulajdon privatizációját ösztönző kárpótlás.
Ennek lényege, hogy a sérelmet szenvedett tulajdonosoknak - akik kárukról megfelelő dokumentumokat, bizonyítékokat kötelesek szolgáltatni - úgynevezett kárpótlási jegyet állítanak ki egy meglehetősen bonyolult, a sávos degresszivitás elvére épülő számítási rend alapján. (A kárpótlás mértékének felső határa tulajdoni tárgyanként és személyenként 5 millió forint.) A kárpótlási jegy valójában egy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértéken megtestesítő értékpapír. Ezt a speciális értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására használhatja.
A törvényjavaslat megpróbálja kezelni azt az eshetőséget is, hogy a nagy tömegben megjelenő értékpapírok elértéktelenedhetnek. Ezért fékeket épít forgalmazásukba. Így például a kormány - az Állami Vagyonügynökség javaslatára - jogot kapna arra, hogy a kibocsátást követő öt éven belül évente legfeljebb 6 hónapra felfüggessze a jegyek vásárlási célú felhasználását. (folyt.köv.)
1990. december 4., kedd 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|