|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A kormány csak szemlélője az eseményeknek
|
-----------------------------------------
London, 1990. november 1. (BBC, Panoráma) - A Szabad Demokraták Szövetsége tegnap kezdte meg küldöttgyűlését Szombathelyen. A nyitóbeszédet Wágner András, a város szabaddemokrata polgármestere mondta. Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter most az első és második nap eseményeiről számol be:
Ezen a hétvégén rendezik meg az egy hónappal a taxis blokád miatt elmaradt küldöttgyűlésüket a szabaddemokraták. Szombathelyen már péntek este megkezdődött a kongresszus, mégpedig a köztársasági elnök üdvözlő levelének felolvasásával. Göncz Árpád levelében többek között ezt írta: "Minden körülmények között vegyétek figyelembe az ország nehéz helyzetét, és arra törekedjetek, hogy társadalmunk az előttünk álló, embert próbáló időkben megtudja őrizni egységét, optimizmusát".
Ezután a több mint 35 ezer SZDSZ-tag küldöttei előtt Kis János elnök hosszú megnyitó beszédében részletesen elemezte a közelmúlt eseményeit és a jelenlegi politikai helyzetet, benne az MDF, a kormány és az SZDSZ szerepét.
Kis János szerint a kedvezőtlen előjelek ellenére valós esély van arra, hogy Magyarország az ezredfordulóra erős, fejlődő európai ország legyen. A prosperáló gazdasághoz azonban fejlett demokrácia szükségeltetik, és ez az, aminek ma még csak a körvonalai sejlenek fel. Az elnök bírálta az MDF-et mondván, hogy a választások után történelmi pillanatot szalasztott el.
A kormány az elmúlt fél évben bebizonyította, hogy csak szemlélője és nem alakítója a folyamatoknak. A passzivitás okát Kis János abban látja, hogy az MDF vezette kormány mindeddig nem mert szembeszállni saját választási igéreteivel, melyekben nyugodt és fájdalommentes átmenetet igért a magyar társadalomnak. A SZDSZ szerint olyan kormányra van tehát szükség, amelyet nem osztanak meg belső gazdaságpolitikai viták, és ami a válságos pillanatokban is tudja, mit akar és mit tud tenni.
Az MDF két hét múlva esedékes kongresszusára utalva Kis János kifejtette, hogy ha ott a józanság kerekedik felül, lehetségés az MDF-SZDSZ viszony rendezése is. Az ellenzékkel való partnerviszony nélkül ugyanis kezelhetetlenné válnak a társadalami konfliktusok. (folyt.)
1990. november 1., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|