Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

- Magyar-román kapcsolatok - 1. folyt.


A magyar kormánynak feladata, hogy törődjék a romániai
magyarsággal. Ezt a feladatot a politikai, gazdasági, kulturális
kapcsolatok révén próbálja végrehajtani. A lehetőségek skálája
valójában sokkal szélesebb, és csupán egyet rekeszt ki, a határok
megváltoztatását. Ezt számtalanszor, és minden szinten
kinyilvánította a budapesti vezetés. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a
kisebbséggel, az erdélyi szászokkal, bánsági és szatmári svábokkal
való törődést Németország is feladatának tekinti, és ezt a bukaresti
vezetés ha nem is ingyen, jogosnak tartja.

    Azt nehéz megmondani, hogy mi az érdeke Romániának, csak azt
sejtjük, hogy mi az érdeke külön-külön a kormánynak és az
ellenzéknek, a Ceausescu-érából örökölt apparátusnak, és a
nacionalizmus koloncától szabadulni vágyó értelmiségnek, a
szenvedélyeket felkorbácsoló Vatranak, és a józanságra intő Dialógus
Csoportnak. A hatalom mindezt úgy fogja, tapasztja egységbe, hogy
keres magának egy külső ellenfelet, a magyarokat, Magyarországot.

    A helsinki folyamat kellős közepén azonban erről is számot kell
adnia, ezért előránt néhány fogást: régit, például hogy a kisebbség
sorsa belügy, és újat, például hogy előbb vizsgáljuk meg a
magyarországi románok jogait.

    Bukarest erőfeszítései a halasztásra és az érdemi tárgyalások a
tettek elkerülésére irányulnak. Leggyakrabban a felsőszintű
találkozások kártyáját játsza ki. Iliescu elnök szakadatlanul
ismételgeti, hogy megfelelő időpontban kész találkozni Göncz
Árpáddal. Csak azt felejti el megemlíteni, hogy egy ilyen
találkozásnak semmilyen eredménye nem lehet. Magyarországon nem az
állam, hanem a kormányfő, a politikai végrehajtás felelőse. Az
Antall Józseffel való találkozásnak viszont csak akkor lenne
értelme, ha legalább egy csöppnyi esély mutatkozna a kérdések
megoldására. +++



1990. november 29., csütörtök


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD