|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A csehszlovák hadiipar helyzete
|
-------------------------------
Washington, 1990. november 29. (Amerika Hangja, Esti híradó, Bognár Vera) - Mit csinálnának Önök kedves hallgatók egy elárvult hadiiparral? Ugyanis ezzel a gonddal küszködik pillanatnyilag Csehszlovákia. Pályázatot ugyan még nem írtak ki, de az Economist című hetilap szerint már ez sem késhet sokáig.
Nagy a szomorúság a Prága közeli repülőgépgyárban, amely katonai kiképzőgépeket gyártott, és azok 90 százalékát exportálta a Varsói Szerződés testvérállamaiba, illetve olyan békeszerető országokba, mint Líbia, Szíria és Irak.
A világon létező 10 ezer ilyen gyakorló katonai gép több mint a felét itt gyártották, illetve itt szerelték össze, és idén egyszer csak az új külügyminiszter bejelentette: Csehszlovákia kilép a nemzetközi fegyverkereskedelem jövedelmező világából és fütyül rá, hogy mit szólnak ehhez a pragmatikusok.
A repülőgépgyár szerelőcsarnokának már a fele üresen tátong. A gyár idén 160 gépet exportál, jövőre már egyet sem, és ez csak egy áldozat a külügyminiszteri elvek oltárán. Lesz ez még így sem - legalábbis az Economist szerint. Mostanáig ugyanis a fegyverkereskedelem hozta meg Csehszlovákia keményvaluta-bevételének közel a felét. Az ország iparának nagy része a bombák és tankok gyártásához szükséges acélt, gumit és vegyszereket állította elő.
Figyelembe véve az emelkedő olajárakat, a prágai morális döntés gazdasági következményei katasztrofálisak lehetnek. A kormány optimistán összeállított egy listát a külföldi befektetők számára olyan alternatív termékekből, amelyeknek a gyártására át lehetne profilirozni a csehszlovákiai fegyvergyárakat. Néhány ilyen - kardból ekevasat - ötlet elég logikusnak is tűnik. (folyt.)
1990. november 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A csehszlovák hadiipar helyzete - 1. folyt.
|
A gyalogsági puskák gyártására alkalmas futószalagokon vadászfegyvereket lehet készíteni - persze csak amíg az állatvédők meg nem tudják. És addig is alighanem jóval kevesebbet, mert hol van annyi örömvadász, mint kiskatona. De mint mondottuk, ez még mindig a jobb ötletek közé tartozik. Vannak rosszabbak is.
A szlovákiai Martinban lévő híres tankgyár például megkapta az utasítást, hogy gyártson traktorokat. Egy másiknak autómosó-gépekkel kell előjönnie. Mi lesz viszont az aknagyárakkal, vagy az aknaszedők készítésére alkalmas üzemekkell? Gyárthatnak-e Skodákat ott, ahol eddig a páncélozott katonai járművek készültek? Gyakran előfordult, hogy még Amerikában sem sikerült polgárivá alakítani egyik-másik hadiüzemet.
És ha ez még nem lenne elég, a csehszlovákiai ipari vezetőknek fogalmuk sincs róla, hogyan készítsenek, vagy adjanak el bármit a polgári vásárlóknak. Ezidáig ugyanis ilyen gondjaik nem voltak, mikor kell reklámozni egy pokolgépet, majd jön érte a vevő és elviszi.
A hirtelen átállás minden valószínűség szerint csódbe visz jónéhány üzemet, mégpedig jóval előbb, semmint az elképzelt külföldi vevő megjelenhetne. A repülőgépgyár kétségbeesetten keresi tehát a nyugati partnert. Nyomorúságában még Amerikának is felajánlotta, hogy katonai kiképzőgépeket gyárt az itteni hadseregnek, csak a külügyminiszter ezt meg ne tudja. Mennyivel egyszerűbb volt valóban, amikor a kardból kellett csak ekevasat kovácsolni, vagy a bunkót lehetett tüzifának felhasználni. De mit kezdjen a világ a Varsói Szerződés békére vágyó hadiiparával? Az ötleteket kérem ne nekünk, hanem egyenesen a prágai külügyminiszternek továbbítsák. +++
1990. november 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|