|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ítéletet hirdettek a Végvári-ügyben (1. rész)
|
1990. november 29., csütörtök - A Legfelsőbb Bíróság
tanácsülésen hozott végzésében alaptalannak találta és elutasította
- Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy bűnügyében - dr. Róth
Miklós védőügyvédnek és a vádlottnak dr. Hildenbrand Róbert hadbíró
alezredes és az egész Budapesti Katonai Bíróság ellen előterjesztett
elfogultsági kifogását. A Legfelsőbb Bíróságnak ezzel a döntésével
elhárult a büntetőeljárási akadálya annak, hogy a tárgyaló tanács
döntést hozzon a bűnügyben. Ennek a végzésnek és indokolásának
teljes terjedelmű ismertetésével kezdődött meg csütörtökön reggel a
november 21-én elnapolt nyilvános tárgyalás. A katonai bíróság a
következőkben először megtekintette a Fekete Doboz által készített
és a televízió Napzárta című műsorában is bemutatott - a volt BM
III/III. Csoportfőnökség alkotmányellenes tevékenységét leleplező -
videofilmet, majd igazságügyi titokszakértőket hallgatott meg.
Az ebédszünet után dr. Bánhegyi Gábor őrnagy, katonai ügyész vádbeszédében a bizonyítási eljárásra hivatkozva indítványozta a katonai bíróságnak, hogy mondja ki bűnösnek Végvári József nyugállományú rendőr őrnagyot szolgálatban kötelességszegés és államtitoksértés büntettek elkövetésében; a büntetés kiszabásakor ítélje a vádlottat börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, és annak végrehajtását próbidőre függessze fel. A katonai ügyész mellékbüntetésként indítványozta még Végvári József lefokozását is, mert - a katonai ügyész véleménye szerint - a vádlott méltatlanná vált rendfokozata viselésére.
Dr. Róth Miklós meghatalmazott védő hosszas védőbeszédének végén arra hivatkozott, hogy Végvári József a közérdek védelmében, végszükségben cselekedett, magatartása nem minősíthető jogellenesnek, az a társadalomra nem volt veszélyes, s ezért a vádlott felmentését kérte.
A katonai bíróság 17 óra 30 perckor a tárgyalást felfüggesztette és határozathozatalra vonult vissza. Az ügydöntő végzést 18 órakor dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes, a büntető tanács elnöke hirdette ki. A bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy vádlottal szemben a szolgálatban kötelességszegés és államtitoksértés büntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és a vádlottat megrovásban részesítette. Az ügyben felmerült bünügyi költséget az állam viseli. (folyt. köv.)
1990. november 29., csütörtök 20:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ítéletet hirdettek a Végvári-ügyben (2. rész)
|
A végzés kihirdetését követően a büntető tanács elnöke a döntés indokolását közel 1 órán keresztül ismertette. Ennek során többek között hangsúlyozta, hogy a vádlott bizonyítottan többszörösen megszegte az ügyeleti szolgálat szabályait, s a III/III. Csoportfőnökség feladataival és működésével kapcsolatban általa elmondott, s a nyilvánosság elé tárt adatok államtitkot képeztek. A bíróság a bizonyítékok értékeléskor figyelembe vette, hogy Végvári József a tárgyaláson ténybelileg elismerte a vád tárgyát képező cselekedetekkel, azokat tudatosan tette annak érdekében, hogy elősegítse a rendszerváltást. A bíróság rámutatott arra, hogy az igazságügyi orvosszakértők szerint a vádlott az elkövetéskor cirkuláris jellegű személyiségzavar állapotában lehetett, ami súlyos mértékben korlátozta cselekménye következményeinek felismerésében. A bíróság értékelése szerint az elkövetés után az idő múlásával, napjainkra csekélyjé vált Végvári József törvénybe ütköző magatartsának társadalomra veszélyessége. Összegsségében a bíróság úgy foglalt állást, hogy Végvári József bűnügyében - a ténybeli, a jogi és történelmi körülményekre tekintettel - nem indokolt büntetés kiszabása, s a bírói megrovás arányban áll az elkövetett cselekmények csekély társadalmi veszélyességével.
A katonai ügyész fellebbezett a bírói végzés ellen a vádlott terhére, büntetés kiszabásáért. A vádlott és ügyvédje szintén bejelentette fellebbezését felmentésért. A fellebbezésekre tekintettel Végvári József ügyében a Katonai Bíróság elsőfokon hozott végzése nem jogerős. (MTI)
1990. november 29., csütörtök 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|