Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Ítéletet hirdettek a Végvári-ügyben (1. rész)

1990. november 29., csütörtök - A Legfelsőbb Bíróság tanácsülésen hozott végzésében alaptalannak találta és elutasította - Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy bűnügyében - dr. Róth Miklós védőügyvédnek és a vádlottnak dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes és az egész Budapesti Katonai Bíróság ellen előterjesztett elfogultsági kifogását. A Legfelsőbb Bíróságnak ezzel a döntésével elhárult a büntetőeljárási akadálya annak, hogy a tárgyaló tanács döntést hozzon a bűnügyben. Ennek a végzésnek és indokolásának teljes terjedelmű ismertetésével kezdődött meg csütörtökön reggel a november 21-én elnapolt nyilvános tárgyalás. A katonai bíróság a következőkben először megtekintette a Fekete Doboz által készített és a televízió Napzárta című műsorában is bemutatott - a volt BM III/III. Csoportfőnökség alkotmányellenes tevékenységét leleplező - videofilmet, majd igazságügyi titokszakértőket hallgatott meg.


Az ebédszünet után dr. Bánhegyi Gábor őrnagy, katonai ügyész
vádbeszédében a bizonyítási eljárásra hivatkozva indítványozta a
katonai bíróságnak, hogy mondja ki bűnösnek Végvári József
nyugállományú rendőr őrnagyot szolgálatban kötelességszegés és
államtitoksértés büntettek elkövetésében; a büntetés kiszabásakor
ítélje a vádlottat börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, és
annak végrehajtását próbidőre függessze fel. A katonai ügyész
mellékbüntetésként indítványozta még Végvári József lefokozását is,
mert - a katonai ügyész véleménye szerint - a vádlott méltatlanná
vált rendfokozata viselésére.

    Dr. Róth Miklós meghatalmazott védő hosszas védőbeszédének végén
arra hivatkozott, hogy Végvári József a közérdek védelmében,
végszükségben cselekedett, magatartása nem minősíthető
jogellenesnek, az a társadalomra nem volt veszélyes, s ezért a
vádlott felmentését kérte.

    A katonai bíróság 17 óra 30 perckor a tárgyalást felfüggesztette
és határozathozatalra vonult vissza. Az ügydöntő végzést 18 órakor
dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes, a büntető tanács elnöke
hirdette ki. A bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási
eljárás alapján Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy vádlottal
szemben a szolgálatban kötelességszegés és államtitoksértés büntette
miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és a vádlottat
megrovásban részesítette. Az ügyben felmerült bünügyi költséget az
állam viseli. (folyt. köv.)



1990. november 29., csütörtök 20:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ítéletet hirdettek a Végvári-ügyben (2. rész)


A végzés kihirdetését követően a büntető tanács elnöke a döntés
indokolását közel 1 órán keresztül ismertette. Ennek során többek
között hangsúlyozta, hogy a vádlott bizonyítottan többszörösen
megszegte az ügyeleti szolgálat szabályait, s a III/III.
Csoportfőnökség feladataival és működésével kapcsolatban általa
elmondott, s a nyilvánosság elé tárt adatok államtitkot képeztek. A
bíróság a bizonyítékok értékeléskor figyelembe vette, hogy Végvári
József a tárgyaláson ténybelileg elismerte a vád tárgyát képező
cselekedetekkel, azokat tudatosan tette annak érdekében, hogy
elősegítse a rendszerváltást. A bíróság rámutatott arra, hogy az
igazságügyi orvosszakértők szerint a vádlott az elkövetéskor
cirkuláris jellegű személyiségzavar állapotában lehetett, ami súlyos
mértékben korlátozta cselekménye következményeinek felismerésében. A
bíróság értékelése szerint az elkövetés után az idő múlásával,
napjainkra csekélyjé vált Végvári József törvénybe ütköző
magatartsának társadalomra veszélyessége. Összegsségében a bíróság
úgy foglalt állást, hogy Végvári József bűnügyében - a ténybeli, a
jogi és történelmi körülményekre tekintettel - nem indokolt büntetés
kiszabása, s a bírói megrovás arányban áll az elkövetett
cselekmények csekély társadalmi veszélyességével.

    A katonai ügyész fellebbezett a bírói végzés ellen a vádlott
terhére, büntetés kiszabásáért. A vádlott és ügyvédje szintén
bejelentette fellebbezését felmentésért. A fellebbezésekre
tekintettel Végvári József ügyében a Katonai Bíróság elsőfokon
hozott végzése nem jogerős. (MTI)



1990. november 29., csütörtök 21:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD