|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. november 29., csütörtök - A volt Ipari Minisztérium és
intézményei egy részének gazdálkodásában a rendelkezésre álló
pénzforrások és a feladatok összhangja az elmúlt években fokozatosan
megbomlott. Miközben a központi költségvetés folyamatos likviditási
gondokkal küzd, a lazán megállapított, vagy az igényektől
függetlenül ütemezett költségvetési támogatások az Ipari
Minisztérium intézményeinél esetenként lehetőséget nyújtottak tartós
betétek elhelyezésére, államkötvények vásárlására. A közpénzek
kihelyezésére alkalmanként szabályellenesen került sor. A
Külügyminisztérium esetében a minisztérium feladatairól szóló
magasabb szintű jogszabály csak az ellenőrzést követően jelent meg.
A takarékossági, célszerűségi szempontok háttérbe szorultak. Ez
derül ki az Állami Számvevőszéknek az Ipari Minisztérium, a
Külügyminisztérium pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről szóló
jelentéséből.
Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatóján Bihary Zsigmond, az ÁSZ főcsoportfőnöke elmondta, hogy az ellenőrzést az 1987-89 közötti időszak adatai alapján végezték. A két vizsgálat a minisztériumon kívül a Magyar Honvédség jóléti beruházásaira is kiterjedt, és annak keretében három fő kérdéskört vizsgáltak: az állami feladatok és az állami támogatás kapcsolatát, a működési, gazdálkodási keretek szabályozottságát, és az állami pénzekkel való gazdálkodást a törvényesség, valamint a célszerűség szempontjából. Mindhárom területre elmondható az állami feladatok túlburjánzása, s ebből következően bizonyos területeken átfedik egymást a tevékenységek. Így például az Ipari Minisztérium és háttérintézményei közül nagyon sok részleg hasonló feladatokat lát el. A Külügyminisztériumban évtizedekig nem rögzítették pontosan a feladatokat, gyakorlatilag magasabb szintű jogszabály nélkül finanszírozták a Külügyminisztérium tevékenységét.
Az iparirányítás ágazati feldataira rendelkezésre álló más pénzforrások kezelése sem volt megnyugtató, gyakran vitatható a felhasználás cél- és szabályszerűsége. Így például a Műszaki Fejlesztési Alap évi körülbelül 3,5 milliárd forintot kitevő pénzforrásainak felhasználása szétforgácsolódott. Gyakran ebből fedeztek az Ipari Minisztériumban jutalmazásokat, utazási költségeket. (folyt. köv.)
1990. november 29., csütörtök 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|