|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ensz - Baker-Sevardnadze
|
Heltai Anndrás, az MTI tudósítója jelenti:
New York, 1990. november 29. csütörtök (MTI-tud) - James
Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán
este New Yorkban tárgyalt, elsősorban az iraki kérdésről. A két
miniszter egyúttal megállapodott: december 10-11-én a texasi
Houstonban (Baker szűkebb hazájában) ismét találkoznak, hogy
előkészítsék a januárra tervezett moszkvai csúcstalálkozót. A
houstoni tanácskozás nyilvánvaló fő célja, hogy megállapodjanak a
hadászati támadófegyvereket csökkentő START-egyezmény sok, még
nyitott pontjában; a csúcstalálkozó központi kérdése a
START-szerződés.
Az ENSZ Biztonsági tanácsa csütörtökön, közép-európai idő szerint a keső esti órákban, külügyminiszteri szinten ül össze, hogy az amerikai határozati javaslatról tárgyaljon. A javaslat kimondja: az ENSZ tagállamai ,,minden eszközt,, felhasználhatnak ahhoz, hogy Irakot rábírják a Kuvaitból való kivonulásra. A fogalmazás lényege, hogy katonai erő alkalmazását is lehetővé teszi. Irak várhatóan január 15-ig kap ultimátumot a visszavonulásra, de a határidő lejárta, mint amerikai részről hangsúlyozzák, nem jelent majd azonnal hadműveleteket. Azokat méginkább kitolja és bizonytalanná teszi az amerikai törvényhozás és a lakosság növekvő ellenállása a háborús tervekkel szemben.
James Baker egyébként rendkívüli erőfeszítéseket tesz az ENSZ-határozat sikere érdekében s az ügy a jelek szerint máris az amerikai-kínai kapcsolatok teljes normalizálásához vezet: Csien Csi-csien kínai külügyminisztert, akivel Baker csütörtökön reggel tárgyal New Yorkban, péntekre meghivták Washingtonba, ahol esetleg George Bush elnök is fogadja. Az Egyesült Államok a kínai emberi jogi mozgalmak véres leverése után befagyasztotta a felsőszintű érintkezést, a kapcsolatok fejlesztését KÍnával. Washington most a jelek szerint félretette az emberjogi megfontolásokat, sőt, megbékül a pekingi vezetéssel annak érdekében, hogy Kína ne vétózza meg a BT- határozatot.
Baker találkozik Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszterrel is; évtizedek óta nem volt ilyen szintű találkozó a két kormány között. Kuba várhatóan - Jemennel együtt - a BT-határozat ellen szavaz majd, amely azonban így is jelentős többségre számíthat. +++
1990. november 29., csütörtök 06:25
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|