|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
November 29-én várható ítélet a Végvári-ügyben (1. rész)
|
1990. november 21., szerda - A Budapesti Katonai Bíróságon
szerdán 10 órakor folytatódott Végvári József nyugállományyú rendőr
őrnagy bűnügyének nyilvános tárgyalása. Dr. Hildenbrand Róbert
hadbíró alezredes, a büntető tanács elnöke - a védelem indítványára
- ismertette a meghatalmazott védő keddi beadványának azokat a
részeit, amelyek a védelem szerint alátámasztják, hogy Végvári
József a volt III/III Csoportfőnökség alkotmányellenes
tevékenységének leleplezése után az életét is fenyegető
veszélyhelyzetbe került.
Dr. Róth Miklós meghatalmazott védő a tárgyaláson kijelentette: a legfőbb ügyészhez kíván fordulni azzal, hogy figyelemmel a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségre, ejtse el a vádat. A bírósági eljárás alapján ugyanis fennáll annak a lehetősége, hogy az elmebetegség bélyegét ragasztják a vádlottra. A büntető tanács elnöke ugyancsak visszatért az előző tárgyalási nap eseményeire, s a védő keddi tárgyalási magatartását úgy értékelte, hogy az sértette a bíróság tekintélyét, ezért utólagosan rendre utasította, s nyomatékosan felhívta a figyelmet a tárgyalás tekintélyének és rendjének megtartására.
Dr. Bánhegyi Gábor őrnagy, katonai ügyész indítványozta: a bíróság figyelmeztesse a vádlottat, mert az úgy nyilatkozott, hogy ,,meghamisították az elmeorvosi szakvéleményt, van rá tanúm is...,,. Az ügyész szerint az ilyen magatartással Végvári József a hamis vád bűncselekményt követi el. A bíróság kérdésére Végvári József először azt állította, hogy nem mondott ilyet, majd utóbb úgy fogalmazott: ,,Lehet, hogy hasonlót mondott.,, Miután a büntető tanács tagjai saját maguk is hallották a tárgyalás előtt, amikor a vádlott hasonlóan nyilatkozott egy újságírónak, ezért a tanács elnöke kioktatta Végvári Józsefet.
A tárgyalás további részében a bíróság igazságügyi orvosszakértőket hallgatott meg. Először a soproni Állami Szanatórium ideg- és elmegyógyász főorvosa tett tanúvallomást, aki augusztusban 3 hétig kezelte Végvári Józsefet. Az orvos elmondta, hogy a beutalt személy a szanatóriumba érkezéskor nem volt igazi depresszióban, de idegileg kimerült volt, ezért hangulatjavító gyógyszereket kapott. A gyógykezelés eredményeként az elbocsátás idejére sikerült mérsékelni a korábban tapasztalt neurotikus tüneteket. A szanatóriumból jókedvűen, de nem tünetmentesen távozott - mondta a vádlott volt kezelő orvosa. (folyt.köv.)
1990. november 21., szerda 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|