|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Párizs - Gorbacsov-beszéd
|
Az MTI tudósítói jelentik:
Párizs, 1990. november 19. hétfő (MTI-tud) - A párizsi
csúcstalálkozó olyan új korszak kezdetét jelzi, amelyben az emberi
értékek válnak a haladás elsőrendű kritériumává - hangoztatta Mihail
Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke a párizsi csúcstalálkozó első napján
elhangzott felszólalásában.
- Egy éve még sokan kételkedtek a kitűzött cél elérésének, az új világrend kialakításának esélyeiben, de az azóta lezajlott átalakulások, a demokrácia és a jogállamiság térnyerése, az új tulajdonviszonyok térhódítása a Szovjetunióban és Kelet- Európában meggyőzhette a korábban kételkedőket is. A Szovjetunió - mondta Gorbacsov - már soha sem lesz olyan, amilyen volt: megnyíltunk a világ felé, az pedig megnyílt mifelénk.
A szovjet elnök ezután méltatta a szovjet-amerikai kapcsolatokban bekövetkezett áttörést. Hangsúlyozta, hogy a két hatalom immár nem ellenségként, hanem partnerként tekint egymásra, átérezve a világ békéjéért és biztonságáért viselt felelősséget. Az államközi kapcsolatokat korábban hátráltató ideológiai gátak leomlása után mindinkább a bizalom nyer teret.
Gorbacsov megerősitette: a helsinki megállapodás a jövőben is kiindulási alapul szolgál az európai fejlődés számára. - Egységes, demokratikus és virágzó Európa a célunk, egy biztonságosabb és civilizáltabb világ - hangoztatta.
Síkraszállt a fejlődési és együttműködési lehetőségek sokféleségének érvényesüléséért, mert - mint rámutatott - ennek elutasítása gyanakvást, balkanizálódást váltana ki. Felhívta a figyelmet a nacionalizmus veszélyére, és aláhuzta, hogy az új európai intézmények működését haladéktalanul be kell indítani. Kiemelten szólt a létrehozandó válságmegelőző központról, amely szavai szerint a jövőben ,,Európai Biztonsági Tanácsként,, fog működni.
Az elnök bejelentette: még ez év végéig döntés születik a Varsói Szerződés átalakításáról. - Mostantól - hangsúlyozta Gorbacsov - bármilyen agresszió esetén a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyazon oldalon áll: az agresszorral szemben. Kijelentette: a világszervezetnek és Biztonsági Tanácsának végre olyannak kell lennie, amilyennek létrehozói megálmodták. Végül határozottan leszögezte: ,,az ENSZ akaratát mindenkor eltökélten végrehajtjuk,,.+++
1990. november 19., hétfő 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|