|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Elkészült a Fővárosi Közgyűlés ideiglenes ügyrendje
|
1990. november 12., hétfő - Hosszas egyeztetések után
elkészült, és a testület csütörtöki ülése elé kerül a Fővárosi
Közgyűlés ideiglenes ügyrendje. Mint dr. Szegvári Péter, a főjegyző
jogkörében eljáró köztisztviselő az MTI városházi tudósítójának
elmondta, az ügyrend ideiglenessége azzal magyarázható, hogy
hiányzanak azok a központi jogszabályok, így a fővárosi törvény is,
amelyek megadnák a Fővárosi Közgyűlés, illetve a testület
tisztségviselőinek működési kereteit.
A közgyűlés belső működésének kialakításánál, Szegvári Péter tájékoztatása szerint azt a rendező elvet követték, hogy a kisebbség, valamint a frakció és bizottsági vezetők is kellő garanciákhoz jussanak feladataik eredményes ellátásához. Ennek érdekében például a bizottsági és a frakcióvezetők napirend előtt is kifejthetik majd szűkebb közösségük véleményét.
Az alpolgármesteri elnevezés helyett főpolgármester-helyettest javasolnak az előterjesztők. Végleges számuk 2 és 5 között változhat a közgyűlés döntésétől függően. Az viszont már bizonyos, hogy ha ketten lesznek, akkor mindkettőt az SZDSZ adja majd. Jelöltjük egyébként dr. Kóródi Mária és dr. Székely Gábor. Amennyiben 5 fő mellett foglal állást a képviselő-testület, abban az esetben mind az öt közgyűlési pártnak jut majd egy főpolgármester-helyettesi funkció. Nem eldöntött azonban még, hogy milyen feladatuk is lenne a főpolgármester-helyetteseknek, s az sem, hogy hogyan alakulna a főpolgármester helyettesítési sorrendje.
Nagy szerepet szán a tervezet a bizottságoknak is, amelyekben a kezdeti elképzelésekkel ellentétben, végül is csak a fővárosi képviselők tevékenykedhetnének. Lényeges elem az is, hogy a tervek szerint a főpolgármesteri fizetés 10-70 százaléka közötti költségtérítésben részesülnének a képviselők, feladatuktól függően. Az ügyrendi bizottság szerint ugyanis a Fővárosi Közgyűlés kis létszáma (88 fő) mindenképpen profi politizálást igényel, s ez társadalmi munkában már aligha lehet eredményes.
Koordinációs fórumként tervezik egy, a korábbi végrehajtó bizottsághoz hasonló, ám döntési jogkörnélküli, szűkebb testületet létrehozását is - mondotta végül Szegvári Péter, s ebben a főpolgármester mellett a frakció és a bizottságvezetők, valamint a főpolgármester-helyettesek és a főjegyzők cserélnék ki gondolataikat. (MTI)
1990. november 12., hétfő 08:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|