|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád - vasárnapi program (1. rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 199O. november 11.vasárnap /MTI-tud./ - Magyarország
elvi megfontolásokból elsőként csatlakozott az Irak elleni
embergóhoz, ebből azonban tetemes veszteségek keletkeztek. Az ország
szolidáris volt a Nyugattal, és most megértést vár tőle el - ezt a
gondolatot fejtette ki Göncz Árpád, az NHK japán állami televízónak
adott interjújában. A nyilatkozatot a köztársasági elnök Kaifu
Tosiki miniszterelnökkel folytatott megbeszélések után adta, így már
beszámolhatott arról, hogy a japán miniszterelnök ígéretet tett
Magyarország támogatására és a működő tőke befektetéseinek
ösztönzésére. - Példaértékű lesz az országban a Suzuki vállakozása,
de emellett az ország számít a japán közepes- és kisvállalatok
jelentkezésére is - fejtette ki Göncz.
A japán támogatás jelentőségét érzékeltetve ezúttal is utalt arra, hogy a magyarországi rendszerváltásnak csak az alapjait rakták le, ,,a háztető felépítése még hátravan,, , és ezt Magyarország vállalkozások élénkítését szolgáló gazdasági törvényekkel akarjuk gyorsítani.
A köztársasági elnök a császár beiktatási ceremóniájának kezdete előtti estét a magyar hagyományok és a magyar kultúra ápolásának japán nagyköveteivel: azzal a mintegy negyven történésszel, zenetudóssal, közgazdásszal töltötte, aki mindent megtesz Magyarország hírnevének öregbítésére. Az elnök meghatott szavakkal fejezte ki köszönetét a tokiói magyar nagykövetség épületében azoknak, akik, egy kis ország kultúráját egy nagy és mély kulturális gyökerekkel rendelkező országban terjesztik. - Az elmúlt negyven év magyar történelmében háromszor állt a frontvonalban az ország: az 1956-os forradalomban, a demokratikus váltáskor, és most, amikor a tervgazdaságot piacgazdasággá akarjuk átalakítani. A frontvonal veszélyeit csak akkor vészeli át nyugodtan az ember, ha tudja: sebesüléskor segítenek rajta. Tudom, ha történetesen sebesülés ér bennünket, lesznek Japánban olyanok, akik segítenek rajtunk - mondta az elnök hallgatóságának. Az este ünnepélyes pillanata volt, amikor Göncz Árpád meleg szavak kíséretében a Magyar Köztársaság Zászlórendjének kitüntetését adta át Tanimoto Kazujuki japán zeneszerzőnek, a japán és a nemzetközi Kodály Társaság elnökének. (folyt.)
1990. november 11., vasárnap 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|