|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Hajléktalanok a fővárosban
|
--------------------------
München, 1990. november 1. (SZER, Magyar híradó) Demszky Gábor talpon töltötte főpolgármesterségének első éjszakáját - a főváros pályaudvarain próbált közvetíteni, vasutasok, rendőrök, utasok és hajléktalanok között. - Tar Péter tudósít:
- Már hetekkel ezelőtt elterjedt a hír, hogy a Magyar Államvasutak november elsejétől az utolsó vonat érkezésekor lezárja és csak a hajnali első szerelvény indulása előtt nyitja ki a budapesti pályaudvarait.
Aki ismeri a három nagy pályaudvar éjszakai életét, az tudja: több száz, egyesek szerint mintegy másfél ezer embert érint ez. Ők azok, akik hajlékuk nem lévén, rendszeresen a várótermekben, az üres vasúti kocsikban hajtják álomra fejüket.
A MÁV vezetői is tudták, a bezárás előtt nehéz lesz megtisztítaniuk a helyiségeket a csövesektől. Előzetesen nyilatkozatban figyelmeztették a társadalmat, hogy a Belügyminisztérium segítsége nélkül nem tudják megoldani a kilakoltatásokat.
A Déli és a Nyugati pályaudvaron aránylag zavartalanul folyt aztán a takarítás. Az éjfélig meghírdetett akció a Keletiben viszont elmaradt. Bár kutyákkal, kommandósoknak öltözött vasúti rendészek a holtvágányokon álló üres kocsikat megtisztították a hajléktalanoktól, de nem azok hátrahagyott szemeteitől, ürülékeitől. És nem bírták felszabadítani a nemzetközi várótermet sem, többnyire nyelvi nehézségek miatt: románok, lengyelek és ukránok teszik ki a háromnegyedét az itt éjszakázóknak. Többségük a várva várt paradicsomba, Nyugatra indult, de aztán csak idáig jutott, vissza pedig nem mennek - otthonuk lett a Keleti várója. (folyt.)
1990. november 1., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|