|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Végvári József nem érzi bűnösnek magát - Megkezdődött a Duna-
gate ügy bírósági tárgyalása (2. rész)
|
A bíróság elnökének kérdésére Végvári József határozottan kijelentette: nem érzi bűnösnek magát. A személyi körülményeinek ismertetésekor utalt arra - konkrétumok nélkül -, hogy rendkívül zaklatott idegállapotban van, mert reggel inzultálták. A bíróság elnöke a vádpontok alapján részletesen kihallgatta Végvári Józsefet, aki először tettének motívumairól, mozgatórugóiról beszélt. A többéves állambiztonsági munka után 1989 végére az a belső meggyőződése alakult ki, hogy rossz úton járt, rossz célt szolgált. Megcsömörlött, megundorodott attól, amit csinált, lelkiismereti válságba került. A munkahelyén senkitől sem kapott, sőt nem is nagyon kérhetett segítséget problémájának megoldásához, főnökeitől és munkatársaitól félt, mert tudta, az életével játszik az, aki megsérti a titkosszolgálat érdekeit. Ennek ellenére úgy döntött, hogy a rendszerváltás meggyorsítása, a demokratikus Magyarország megteremtése érdekében meg kell szüntetni a belső biztonsági szolgálatnak az 1989. október 23-át követő időszakban folytatott alkotmányellenes tevékenységét, s ehhez - mint mondta - csak az általa választott utat tartotta járhatónak.
A vádlott kihallgatása közben a bíróság elnöke egy alkalommal rendre utasította a védelmet ellátó dr. Róth Miklós ügyvédet, aki kifogásolta a tárgyalás vezetését, mert az elnök többször is megkérdezte Végvári Józsefet, miért nem választotta a szolgálatból való leszerelést, amikor erre több lehetősége is lett volna. Végvári József visszatérő válasza az volt, hogy félt a titkosszolgálattól. Kijelentette azt is, hogy ha a tettének elkövetésekor hatályos jogszabályok biztosította törvényes úton járt volna el, akkor álláspontjának bejelentésekor - azt bármely állami szervnél is tette volna meg - saját halálos ítéletét írta volna alá.
Az ügyész kérdésére válaszolva Végvári József elmondta: tisztában volt az átadott jelentések tartalmával, s a nemzet érdekében leplezte le a titkosszolgálat alkotmányellenes tevékenységét.
A védelem kifogásolta, hogy a tárgyaláson hosszú órákig senki sem volt kíváncsi, mi volt az az incidens, ami reggel felzaklatta a vádlottat. Ekkor Végvári József elmondta, hogy úgy tapasztalta, több személy követte, egy volt kollegája pedig megkérdezte: ,,Élsz még? Meddig?,,. (folyt. köv.)
1990. október 18., csütörtök 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|