|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A vasárnapi népszavazás árt a demokráciának?
|
--------------------------------------------
München, 1990. július 26. (SZER, Magyar híradó) - Népszavazás a nyár és az iskolai vakáció kellős közepén, amikor sokan nyaralnak. Nem dönti ez el előre az eredményt? Különösen olyan kérdésben, mint ez, amiről Kasza László gondolkodik hangosan:
- Vasárnap népszavazás lesz, országunk történetében másodszor. Napjaink pezsgő politikai életének az a "moszatikus lehetőségekkel" való élni tudásnak bizonyítéka, hogy alig nyolc hónap alatt kerül sor mindkettőre.
Furcsa, de így van, az elnökválasztás mindkét esetben téma. Tavaly novemberben négy közül egyik kérdésként, most vasárnap kizárólagosan.
Annyira fontos lenne ez az ügy, hogy ilyen sűrűn kell faggatni róla az egész társadalmat? Tudjuk, hogy nem. És a népszavazás kezdeményezői sem mindenekelőtt azért tűzték napirendre a kérdést, mert tisztázni szeretnék az államelnök hatáskörét, hanem mert más politikai célt szeretnének segítségével elérni. Novemberben az SZDSZ azért vette fel a listára az államelnök megválasztásának ügyét, mert meg akarta akadályozni, hogy Pozsgay Imre legyen az államelnök. Az MSZP pedig most visszafizet: megkérdőjelezi az SZDSZ-jelölt Göncz Árpádot, és mintegy mellesleg kiosztja az MDF-t is, amely egységet kötött elnökválasztási ügyben az SZDSZ-el.
A két indíték ugyan más és más fajsúlyú, de ez nem változtat a tényen, hogy az elnökválasztás ürügyén rendezett népszavazás csak eszköz. (folyt.)
1990. július 26., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|