Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Antall-látogatás - belga visszhang (1. rész)

Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - A belga napilapok Antall József brüsszeli látogatásával kapcsolatban azt emelik ki, hogy a miniszterelnök világosan értésre adta: Magyarország közeledni kíván a Nyugathoz, s ennek során az Európai Közösségekhez, valamint a NATO-hoz is. Budapest 1995-ben csatlakozni akar az Európai Közösségekhez - írja tudósítása címében a La Libre Belgique. Magyarország mindig is közelebb állt a Nyugathoz - mutat rá a L,echo de la Bourse, míg a belga hírügynökség és a Le Soir is a magyar miniszterelnök NATO-ban tett látogatását emeli ki.


1992: társulás, 1995: csatlakozás - ezeket az időpontokat tűzte ki
célul a magyar kormány a Nyugathoz, s azon belül az EK-hoz való
látványos közeledés menetrendjében - írta a L,Echo de la Bourse. A
belga lap értékelése szerint Antall József hangsúlyozottan atlantista
beszédeket tartott brüsszeli tartózkodása során. Megerősítette
kormányának arra irányuló szándékát, hogy a lehető leggyorsabban
közeledjen az EK felé, mégpedig az első szakaszban egy társulási
megállapodás révén, majd a második fázisban a csatlakozással. Már
készen állunk arra, hogy a szuverenitásunkat illetően elfogadjunk
mindenféle következményt - idézte a lap a magyar kormányfőt.

    Az újság kiemelésre méltónak tartotta, hogy Magyarország
egyértelmű döntést hozott a Varsói Szerződésből való fokozatos
kilépésről, ám ,,jelenleg,, nem vette tervbe sem a NATO-ba történő
belépést, sem a semleges státus kihírdetését. Magyarország biztonságát
az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót magában foglaló európai
biztonsági rendszerben képzeli el, amelyben a semlegességet egy ennél
magasabb szint váltaná fel - idézte a lap a magyar miniszterelnök
állásfoglalását, megemlítve azt is, hogy Antall József megítélése
szerint a semlegesség kihírdetése akadályozná Magyarország kitűzött
csatlakozását az EK-hoz. (folyt.)



1990. július 18., szerda 16:44


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD