|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Antall-látogatás - belga visszhang (1. rész)
|
Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - A belga
napilapok Antall József brüsszeli látogatásával kapcsolatban azt
emelik ki, hogy a miniszterelnök világosan értésre adta: Magyarország
közeledni kíván a Nyugathoz, s ennek során az Európai Közösségekhez,
valamint a NATO-hoz is. Budapest 1995-ben csatlakozni akar az Európai
Közösségekhez - írja tudósítása címében a La Libre Belgique.
Magyarország mindig is közelebb állt a Nyugathoz - mutat rá a L,echo
de la Bourse, míg a belga hírügynökség és a Le Soir is a magyar
miniszterelnök NATO-ban tett látogatását emeli ki.
1992: társulás, 1995: csatlakozás - ezeket az időpontokat tűzte ki célul a magyar kormány a Nyugathoz, s azon belül az EK-hoz való látványos közeledés menetrendjében - írta a L,Echo de la Bourse. A belga lap értékelése szerint Antall József hangsúlyozottan atlantista beszédeket tartott brüsszeli tartózkodása során. Megerősítette kormányának arra irányuló szándékát, hogy a lehető leggyorsabban közeledjen az EK felé, mégpedig az első szakaszban egy társulási megállapodás révén, majd a második fázisban a csatlakozással. Már készen állunk arra, hogy a szuverenitásunkat illetően elfogadjunk mindenféle következményt - idézte a lap a magyar kormányfőt.
Az újság kiemelésre méltónak tartotta, hogy Magyarország egyértelmű döntést hozott a Varsói Szerződésből való fokozatos kilépésről, ám ,,jelenleg,, nem vette tervbe sem a NATO-ba történő belépést, sem a semleges státus kihírdetését. Magyarország biztonságát az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót magában foglaló európai biztonsági rendszerben képzeli el, amelyben a semlegességet egy ennél magasabb szint váltaná fel - idézte a lap a magyar miniszterelnök állásfoglalását, megemlítve azt is, hogy Antall József megítélése szerint a semlegesség kihírdetése akadályozná Magyarország kitűzött csatlakozását az EK-hoz. (folyt.)
1990. július 18., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|