|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József és Manfred Wörner nyilatkozata (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - Történelmi
jelentőségűnek tekintem, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok
közül - vagy inkább fogalmazzam úgy, hogy az ex-kommunista országok
közül - az első miniszterelnök vagyok, aki a NATO-központot
felkereste, és a NATO vezetőivel itt folytathatott tárgyalásokat -
mondotta az atlanti szövetség központjában tett látogatása után a
nemzetközi sajtó előtt tett rövid nyilatkozatában Antall József
miniszterelnök.
A magyar külpolitika elsődleges célja az európai integráció, csatlakozásunk az Európai Közösséghez és más európai szervezetekhez. De erre a célra mi mindig az atlanti gondolattal egységben tekintettünk. Két világháború és a hidegháború bizonyította be Európa és Észak-Amerika elválaszthatatlanságát. Mi az atlanti szövetséget és az atlanti szolidaritást kiváló eszköznek tartjuk a világ és Európa biztonsága megteremtéséhez: meggyőződésünk az - s nemcsak most, de már korábban is úgy nyilatkoztunk -, hogy az egységes Németország megalakulása után is a legnagyobb garanciát jelenti bármelyik ország számára, amelynek aggálya van.
Mi úgy gondoljuk, hogy az atlanti gondolatot éppúgy népszerűsíteni kell, mint az európai gondolatot. Az atlanti gondolat nem 1949-ben született meg a NATO alapokmányával: a szolidaritás és együvé tartozás az Atlanti-óceán két partja között több évszázados. Modern civilizációnknak és kultúránknak ez éppúgy alapja, mint az európai együvé tartozás.
Mi átadtunk egy kérelmet és egy javaslatot, amelyben jelezzük, hogy a brüsszeli magyar nagykövet a jövőben mintegy akkreditálva lesz a NATO-hoz is. Ezzel a hivatalos kapcsolatfelvétel is megtörtént. A főtitkár úr novemberben Budapestre látogat, és kétoldalú kapcsolatainkat tovább fogjuk fejleszteni.
Meggyőződésünk, hogy az európai biztonságnak az alapja a NATO lesz. Ez egyáltalán nem irányul a Szovjetunió ellen, ellenkezőleg, a Szovjetunió éppúgy része kell, hogy legyen az európai biztonsági rendszernek, mint Észak-Amerika - fejezte be nyilatkozatát a magyar miniszterelnök. (folyt.)
1990. július 18., szerda 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|