Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Antall József - NATO (1.rész)

Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud) - Szerda reggel kilenc órára tűzték ki Antall József miniszterelnök látogatását Manfred Wörner NATO-főtitkárnál az Atlanti Szövetség brüsszeli székhelyén.


Ez a látogatás magyar kormányfő brüsszeli programjának utolsó
állomása. Egyben - mint maga mondotta keddi sajtóértekezletén - az
első, amelyet egy volt kommunista ország miniszterelnöke tesz a
NATO-székhelyén. Premier ez abban az értelemben is, hogy először
látogat olyan ország miniszterelnöke a NATO-ba, amely a Varsói
Szerződés tagja. Ez akkor is igaz, ha ezzel kapcsolatban a magyar
kormányfő, utalva az országnak a VSZ-szel kapcsolatban bejelentett
távozási szándékára, úgy fogalmazott, hogy ,,még tagja,, ennek a
szövetségnek.

    A brüsszeli NATO-központ így nem egészen három héten belül a
második magyar látogató előtt nyitja meg kapuit: június 29-én
Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta ott a NATO-főtitkár. Azt a
találkozót a tagállamok állandó NATO-képviselőivel szervezett
találkozó követte. A szerdai programban ez nem szerepelt.

    Antall József keddi sajtóértekezletén pontosan meghatározta a
NATO-val kapcsolatos magyar viszony kereteit. - Arról nincs szó -
fejtette ki -, hogy Magyarország a NATO tagjává kívánna válni,
ugyanakkor építi kapcsolatait az Atlanti Szövetséggel egyebek között
diplomáciai téren is. A brüsszeli magyar nagykövetség kapja majd azt a
feladatot, hogy lássa el a magyar képviseletet a NATO-nál is. Erről
már Antall megbeszélést folytatott az Egyesült Államok budapesti
nagykövetével.

    Magyarország jövendő státusáról szólva hangsúlyozta, hogy ez az
ország nem kívánja kinyilvánítani jogi értelemben vett semlegességét,
már csak azért sem, mert az akadályozhatná az Európai Közösségekhez
való magyar csatlakozási szándékot. - A földrész biztonságát egy
átfogó biztonsági rendszer keretében képzeljük el, amelyből nem lehet
kirekeszteni sem a Szovjetuniót, sem az Egyesült Államokat. Mi ebben a
keretben vagyunk az európai integráció szilárd hívei. Az Atlanti
Szövetség felfogásunk szerint, amelyet Moszkvában is kifejtettünk,
garanciális elemet jelent többek között a Szovjetunió számára is,
például a német egységgel kapcsolatban táplált aggodalmai
tekintetében. (folyt.)



1990. július 18., szerda 07:00


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD