|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József - NATO (1.rész)
|
Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud) - Szerda reggel
kilenc órára tűzték ki Antall József miniszterelnök látogatását
Manfred Wörner NATO-főtitkárnál az Atlanti Szövetség brüsszeli
székhelyén.
Ez a látogatás magyar kormányfő brüsszeli programjának utolsó állomása. Egyben - mint maga mondotta keddi sajtóértekezletén - az első, amelyet egy volt kommunista ország miniszterelnöke tesz a NATO-székhelyén. Premier ez abban az értelemben is, hogy először látogat olyan ország miniszterelnöke a NATO-ba, amely a Varsói Szerződés tagja. Ez akkor is igaz, ha ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő, utalva az országnak a VSZ-szel kapcsolatban bejelentett távozási szándékára, úgy fogalmazott, hogy ,,még tagja,, ennek a szövetségnek.
A brüsszeli NATO-központ így nem egészen három héten belül a második magyar látogató előtt nyitja meg kapuit: június 29-én Jeszenszky Géza külügyminisztert fogadta ott a NATO-főtitkár. Azt a találkozót a tagállamok állandó NATO-képviselőivel szervezett találkozó követte. A szerdai programban ez nem szerepelt.
Antall József keddi sajtóértekezletén pontosan meghatározta a NATO-val kapcsolatos magyar viszony kereteit. - Arról nincs szó - fejtette ki -, hogy Magyarország a NATO tagjává kívánna válni, ugyanakkor építi kapcsolatait az Atlanti Szövetséggel egyebek között diplomáciai téren is. A brüsszeli magyar nagykövetség kapja majd azt a feladatot, hogy lássa el a magyar képviseletet a NATO-nál is. Erről már Antall megbeszélést folytatott az Egyesült Államok budapesti nagykövetével.
Magyarország jövendő státusáról szólva hangsúlyozta, hogy ez az ország nem kívánja kinyilvánítani jogi értelemben vett semlegességét, már csak azért sem, mert az akadályozhatná az Európai Közösségekhez való magyar csatlakozási szándékot. - A földrész biztonságát egy átfogó biztonsági rendszer keretében képzeljük el, amelyből nem lehet kirekeszteni sem a Szovjetuniót, sem az Egyesült Államokat. Mi ebben a keretben vagyunk az európai integráció szilárd hívei. Az Atlanti Szövetség felfogásunk szerint, amelyet Moszkvában is kifejtettünk, garanciális elemet jelent többek között a Szovjetunió számára is, például a német egységgel kapcsolatban táplált aggodalmai tekintetében. (folyt.)
1990. július 18., szerda 07:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|