|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Nemzetiségi érdekvédelem - 1. folyt.
|
Az úgynevezett behívott képviseleti rendszer gyengéje pedig főképp abban van, hogy nem szabályozott az a szelekciós, illetve kijelelölő rendszer, amelyik e funkciókat konkrét egyénekkel betölteni lenne hivatva.
Annál is kevésbé működtethető ez a rendszer, mert Magyarországon a demokratikus átalakulások következtében legalábbis a formalitások szintjén az utóbbi időben a nemzetiségi érdekvédelem plurális rendszer épült ki. Az állampárti korábbi szövetségek mellett megjelentek kezdetben a demokratikus ellenzék által patronált kulturális egyesületek formájában olyan cigány, zsidó, illetve erdélyi szervezetek, amelyek mára polgárjogot nyertek, legitimitásra tettek szert. Ugyanakkor továbbra sem részesülnek azokból a központi támogatásokból, amelyeknek köszönhetően a korábbi szövetségek kellő biztonságban létezhetnek ma is.
Mostanáig 4 délszláv, egy-egy német, román illetve szlovák zsidó és cigányszervezet működött a kormányzattal való szoros együttműködésben, melyek a legutóbbi időkben kiegészültek ifjusági egyesületekkel is, a szlovákok esetében pedig már saját írószervezettel is. Mindemellett az elmúlt egy, másfél év során kisebbségi szempontból a demokratikus szervezeti formációk egész sora jött létre. Így például a cigányok nemzeti kulturális szövetséget hoztak létre, ugyanakkor az emberi jogok garanciáira koncentráló független szervezetet is, Phralipe néven.
Míg a zsidóság részben a magyar kultúrában betöltött szerves társaságnak bizonyosságát igyekezett új szervezeti formával hangsúlyosabbá tenni, emellett pedig nemzeti ébredésének is politikai súlyt szerezni a Magyar Cionisták Szövetsége keretében. (folyt.)
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|