Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)


Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról
szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó
törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó
Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint
az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok
együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses
törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már
módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két
területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a
gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi
módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek
önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet
vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági
előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen
gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke
meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok
többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat
egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is,
hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma,
amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik
indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak
össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta
dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei
kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta,
ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a
csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis
gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és
gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő
törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai
céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a
nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A
törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és
középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.

    A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt,
így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen
folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is
nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki
véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor
hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy
átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok
területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)



1990. május 30., szerda 14:34


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD