|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József hazaérkezett Nyugat-Berlinből (1. rész)
|
1990. május 27., vasárnap - Antall József miniszterelnök vasárnap
délben a menetrendszerinti berlini Malév-járattal hazaérkezett Nyugat-
Berlinből, ahol a Német Katolikusok Központi Bizottságának meghívására
részt vett a 90. Német Katolikus Kongresszuson. A miniszterelnök a
Ferihegyi repülőtérről helikopterrel folytatta útját Nagycenkre, hogy
eszmecserét folytasson az Alpok-Duna Együttműködés tagországainak
miniszterelnök-helyetteseivel, ám előtte rövid interjut adott magyar
újságíróknak.
Antall József elöljáróban elmondta, hogy útjának egyik legfontosabb eseménye az a beszélgetés volt, amelyet Helmut Kohl szövetségi kancellárral folytatott. Ez a megbeszélés - melyre a meghívást Antall József még miniszterelnöki kinevezése előtt kapta - egyben előkészítette a két politikus közötti, június 21-ére tervezett bonni hivatalos találkozót. A mostani eszmecserén mindekelőtt Magyarországnak Európához fűződő kapcsolatairól volt szó. Helmut Kohl reálisnak vélte, hogy hazánk 1992-t követően, még az évtized végéig teljes jogu tagja legyen Európai Gazdasági Közösségnek. Ez természetesen nemcsak rajtunk múlik - fűzte hozzá Antal József -, hanem a Közös Piac belső szervezetén, a tagállamok belső viszonyain. És azt is figyelembe kell venni, hogy még Ausztria sem csatlakozott, nekünk pedig nyilvánvalóan csak azután lesz esélyünk a tagság elnyerésére.
Kohl kancellár egyértelműen biztosított minket arról - folytatta a miniszterelnök -, hogy az NSZK továbbra is nagyra értékeli azt a szerepet, amelyet Magyarország a német egység előkészítésében játszott. A megbeszélésen kijelentette, hogy az NSZK kész közvetlen anyagi támogatásban részesíteni Magyarországot és megadni a gazdasági struktúránk átalakításával kapcsolatos átképzési segítséget. Mindezeken túl Németország részt kíván vállalni a magyarországi menedzserképzésben, az új helyhatósági szervezetek hivatalnok-gárdájának, sőt még a rendőröknek a továbbképzésében is, tehát mindabban számíthatunk a segítségére, ami egy modern államszervezet kialakításához szükséges.
A kétoldalú megbeszélések napirendjén szerepelt az európai politikai helyzet áttekintése is - folytatta Antall József. Ezen belül Kohl kancellár tájékozódhatott a magyar Parlamentnek a varsói paktummal kapcsolatos állásfoglalásáról. A két fél megállapította: mindkét ország érdekelt abban, hogy Gorbacsov megőrizze politikai helyzetét és súlyát. (folyt.köv.)
1990. május 27., vasárnap 16:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|