Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés csütörtöki ülése (1. rész)

1990. május 24., csütörtök - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke fél 1O után néhány perccel nyitotta meg az Országgyűlés csütörtöki ülését. Megállapították, hogy a kezdéskor 289 képviselő foglalta el helyét a padsorokban; az ülésterem patkójának bársonyszékeiben ülő új miniszterek is bekapcsolódtak a törvényalkotó munkába.


Napirenden kivül kért szót Király Béla független képviselő:
ismertette a Raoul Wallenberg Egyesület felhívását. A szervezet arra
szólítja fel a pártokat, társadalmi szervezeteket és az ország
lakosságát, hogy vessenek véget a nemzeti, etnikai kisebbségek
elleni uszításnak, nyilvánítsák ki: a jövő Magyarországa a
humanizmus és a demokrácia Európájához tartozik. Ennek jegyében az
egyesület május 28-án 17 órától szimbolikus díszőrséget szervez a
meggyalázott Wallenberg-emlékmű előtt.

    Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra következett. Ennek
eredményeként a Tisztelt Ház önálló képviselői indítványok
napirendre tűzéséről döntött, majd az időközben jelenlétükben
gyarapodott képviselők 285 igen, 8 ellenszavazat és 2O tartózkodás
mellett elfogadták az Országgyűlés tárgysorozatát.

    Eszerint az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának napirendje: -
a tanácsok megbizatásának meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslat;

    - a földről szóló 1987. évi I. törvény módositásáról szóló
törvényjavaslat;

    - a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III.
törvény és a földről szóló 1987. évi I. törvény egyes rendelkezései
végrehajtásának felfüggesztéséről szóló tövényjavaslat;

    - a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenitési
tilalmáról szóló törvényjavaslat;

    - a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű
rendelet módositásáról szóló törvényjavaslat;

    - a 81/1990./IV.27./ minisztertanácsi rendelet hatályon kivül
helyezésére vonatkozó indítvány.

Végül: képviselői kérdéseket is napirende tüztek. (folyt.köv.)



1990. május 24., csütörtök 13:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés csütörtöki ülése (2. rész)


A kormány kérésére elrendelt rövid szünetet követően a jegyző
bejelentést olvasott fel, amely arról tájékoztatta a képviselőket,
hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárok
kinevezéséről döntött. Eszerint a miniszterelnök javaslatára a
köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárrá nevezte ki a
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába Bogár Lászlót
(MDF); a Pénzügyminisztériumba Botos Katalint (MDF); a
Miniszterelnöki Hivatalba Entz Gézát (MDF), Matolcsy Györgyöt (MDF)
és Pálos Miklóst (KDNP); az Igazságügyi Minisztériumba Isépy Tamást
(KDNP); a Külügyminisztériumba Katona Tamást (MDF); a Népjóléti
Minisztériumba Kelemen Andrást (MDF), a Közlekedési és Hírközlési
Minisztériumba Rajkai Zsoltot (FKgP); a Földművelésügyi
Minisztériumba Sárossy Lászlót (MDF), a Munkaügyi Minisztériumba
Szabó Tamást (MDF) és a Környezetvédelmi Minisztériumba Tarján
Lászlónét (FKgP). A kinevezett politikai államtitkárok a
miniszterelnök előtt letették a hivatali esküt.

    A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra,
tájékoztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok
kinevezése a kormányzat munkájának megerősitését célozza. E
tisztségviselők elsősorban a Parlamentben képviselik tárcájukat:
távollétük esetén az illetékes miniszterek székében foglalnak
helyet.

    A miniszterelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási
államtitkárokat a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a
miniszterek előterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára a
köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parlamenti
bizottságok meghallgattják az államtitkár-jelölteket. Várhatóan a
jövő hét közepéig az alapvető fontosságú minisztériumok élén álló
miniszterek mellett ők is elfoglalják helyüket.

    Végül - utalva a kormányalakitó plenáris ülésen történtekre -
köszönetet mondott Vörös Vincének, és a Független Kisgazdapárt
képviselőcsoportjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterelnök
portréját, amelyet - véleménye szerint - az Országházban kell
megőrizni. Hangsúlyozta: Nagy Ferenc elismerésével eleget tettek
annak a történelmi jogfolytonosság-keresésnek, amellyel az egykori
és demokratikusnak megindult, majd derékba tört magyar
parlamentarizmusnak tartoznak. Utalt arra, hogy Nagy Ferenc nehéz
helyzetben vállalkozott a kormányzásra a háboru után, s rendkivül
pozitív szerepet töltött be az emigrációban. (folyt.köv.)



1990. május 24., csütörtök 13:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés csütörtöki ülése (3. rész)


A politikus a nyugati kormányok bizalmát élvezve számos olyan
külpolitikai akciónak volt részese - a hidegháboru időszakában, majd
az azt követő időben -, amire a magyar politikai élet büszke lehet.

    Az első napirend megtárgyalása előtt Áder János (Fidesz) kért
szót, hangsúlyozva, hogy mondandója általában kötődik az ülések
tárgyalási rendjéhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály
vonatkozó paragrafusai szerint a javaslatokat, önálló indítványokat
legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni;
sürgősségi tárgyalást fontos államérdekből lehet kérni, s a
javaslatot a következő ülésnap napirendjére kell tűzni. Hozzátette:
a jelenlegi módszer - amely szerint az ülések és a bizottsági
tárgyalások miatt elrendelt szünetek váltogatják egymást - csupán a
gyors munkavégzés látszatát kelti, azonban a legkevésbé hatékony. A
képviselőknek nincs módjuk arra, hogy megfelelően előkészített,
áttanulmányozott anyagot vitassanak meg, s így a parlament tagjai
maguk gerjesztenek olyan jogszabályi inflációt, amely ellen éppen az
Országgyűlésnek kellene fellépnie.

    Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, s indítványozta, hogy
az ügyrendi bizottság alakítsa ki álláspontját a kérdésben.

    Ezt követően az Országgyűlés rátért az első napirendi pont
megvitatására. (folyt.köv.)



1990. május 24., csütörtök 13:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés csütörtöki ülése (4. rész)


Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a tanácsok
megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.
Ahogyan korábban a tervezetet beterjesztő Önkormányzati,
Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság ülésén, a
plenáris tanácskozáson is főként azt vitatták: meghatározott naptári
naphoz kössék-e a tanácstestületek mandátumának lejártát, avagy
rugalmasabban, de mégis konkrét eseményhez - a helyi önkormányzatok
alakuló üléséhez - viszonyítva jelöljék ki a határidőt.

    A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői - a bizottsági
előterjesztést támogatva - amellett érveltek, hogy a tanácsok
mandátumát szeptember 23-áig hosszabbítsák meg, hiszen így
megszüntethető az egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a
meghatározott időpont fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági
választásokra való felkészüléshez, s az ideiglenes köztársasági
elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított
három hónapon belül köteles kitűzni a helyhatósági választásokat.

    Az MDF-képviselők egynémelyike csupán amiatt aggályoskodott,
hogy megfelelően biztosítható-e a majdani önkormányzatok leendő
vagyonának a védelme, illetve, hogy a végrehajtó bizottságok
tevékenységének kötelezően nyilvánossá tétele elegendő kontrollt
jelent-e az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalható
visszaélések, a tanácsi vagyonherdáló akciók megfékezésére. (A
tanácsok mandátumának lejárta után ugyanis a jogszabályok értelmében
a végrehajtó bizottságok tovább működnek az önkormányzatok
megalakulásáig.)

    Elsősorban a Fidesz-frakció több tagja - de ehhez a véleményhez
csatlakozott az MSZP egyik képviselője is - amellett érvelt, hogy a
vb-k működését törvényes ellenőrzés alá kell helyezni, s ezt
szolgálná, ha kiegészítő-módosító javaslatuknak megfelelően a
törvény már úgy szólna, hogy a tanácstestületek mandátumuk lejárta
után is, ügyvivőként működnének az önkormányzatok hivatalba
lépéséig.

    Más véleményekben megfogalmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy
a helyhatósági választásokat még az idén és minél előbb megtartsák,
lehetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz
tartható, mert ehhez szükség van például az önkormányzatokról, az
önkormányzati vagyonról, a helyhatósági választások rendjéről és a
közszolgálatról szóló törvények megalkotása. (A vita kezdetén
Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a plénumot, hogy
az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény tervezetét még
csütörtökön reggel megküldte az érintett minisztériumoknak, és még a
jövő hét közepén megkapja a Parlament illetékes bizottsága is.)
(folyt. köv.)



1990. május 24., csütörtök 14:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés csütörtöki ülése (5. rész)


A vitában olyan sokan jelentkeztek szólásra, hogy az elnöklő
Szűrös Mátyás javaslatára a plénum 3 percben korlátozta a
felszólalások idejét. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője
határozottan ellenezte, hogy az Országgyűlés hozzászokjon az ilyen
jellegű korlátozásokhoz. Úgy ítélte meg, hogy ez a későbbiekben a
parlamenti demokráciával ellentétes gyakorlathoz vezethet, hiszen
lesz olyan törvényjavaslat - például éppen az önkormányzatokról vagy
a költségvetésről -, amelynek megtárgyalása heteket vesz majd
igénybe. Ezt a véleményét még akkor is fenntartotta, ha elismerte,
hogy az olyan, az említettekhez képest jóval kisebb jelentőségű
törvényjavaslatoknál, mint a tanácsi mandátumok meghosszabbítása,
esetleg indokolt e korlátozás.

    Az SZDSZ parlamenti csoportja csaknem másfél órás vita után
viszont már jóval szigorúbb korlátozásra kérte az ülés elnökét.
Nevezetesen arra, hogy rekessze be az általános vitát, mert jó ideje
már nincs is vita. Ennek a kérésnek az elnök - a plénum
jóváhagyásával - eleget is tett. Következett a jóval rövidebb
részletes vita, amelyben a már korábban elhangzott érvek
ismétlődtek.

    Végül az Országgyűlés - elvetve a Fidesz kiegészítő indítványát,
amelyet Szájer József nyújtott be - a bizottság beterjesztette
javaslatot emelte törvényerőre. Ennek elfogadásához egyébként - az
alkotmány értelmében - kétharmados többségre volt szükség.
(folyt. köv.)



1990. május 24., csütörtök 14:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés csütörtöki ülése (6. rész)


Az ebédszünetet követően Kónya Imre (MDF), az Ügyrendi Bizottság
elnöke bejelentette, hogy bizottságuk megtárgyalta Áder János
észrevételeit az ülések tárgyalási rendjéről, s a felvetésekkel
kapcsolatban kialakította álláspontját. A házszabályok szerint a
sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő ülésnap
napirendjére kell felvenni. A bizottság értelmezésében a következő
ülésnap az, amikor a parlament legközelebb ülésezik. Ezért azt
javasolták, hogy a sürgősségi alapon most benyújtott indítványokat
csak a jövő héten tárgyalják, amikorra eredetileg is tervezték az
ülésszak folytatását.

    A bizottság nevében felkérte az Országgyűlés elnöklő
tisztségviselőit, hogy csak akkor engedélyezzenek eltérést az
elfogadott napirendtől, ha azt a Parlament megszavazza. A szónokokat
pedig szorítsák a tárgyalt témára, akár úgy is, hogy az
elkalandozóktól megvonják a szót.

    Ugyancsak a Tisztelt Ház munkarendjével kapcsolatban soron kívül
kért szót Hack Péter (SZDSZ), aki azt javasolta: állapodjanak meg
abban, hogy ezután mindig kedden és csütörtökön tartanak plenáris,
hétfőn és szerdán pedig bizottsági üléseket. A végleges munkarend
mielőbbi kialakítását sürgeti az is, hogy a képviselők munkája
jelenleg tervezethetetlen. Mint a képviselők megtudták, az ügyben a
Házbizottság hétfői ülésén készíti elő javaslatát.

    Az Ügyrendi Bizottság állásfoglalása alapján az eredeti
elképzelésekkel szemben a szerdai napra már csak a képviselői
kérdések feltevése maradt, ám azzal a honatyáknak várniuk kellett,
mert az érintett miniszterek egyike sem tartózkodott az
ülésteremben. Az elnöklő Szabad György hívására a tárcák vezetői
hamarosan elfoglalták helyüket.

    Kálmán Attila (MDF) egyes helyközi autóbuszjáratok megszüntetése
tárgyában intézett kérdést a közlekedési és hírközlési miniszterhez,
rámutatva: a Volán vállalatai gazdaságossági okokra hivatkozva
többszáz helyközi járat leállítását tervezik, amivel főként az
aprófalvak lakóinak amúgy is kedvezőtlen helyzetét nehezítik tovább.

    Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter szerint az
alapvető probléma az, hogy a személyszállítás, mint állami, ellátási
feladat függőségi helyzetbe került a költségvetéstől. Márpedig egyre
kevesebb a költségvetési támogatás, a tarifák viszont nem fedezik a
működési költségeket. (folyt. köv.)



1990. május 24., csütörtök 16:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés csütörtöki ülése (7. rész)


Ezért alapkérdés a személyszállítás közgazdasági
feltételrendszerének újrafogalmazása.

    Tájékoztatta a képviselőket: miniszteri rendelettel 300 millió
forintot utalnak át a Volán-vállalatoknak, elsősorban a gazdaságilag
elmaradott, aprófalvas térségek tömegközlekedésének javítására.
További tennivalók: a szektor- és szervezetsemleges szabályozás
bevezetése a személyszállításban; részleges privatizáció a
menetrendszerű személyszállításban a koncessziós rendszer mielőbbi
megvalósításával; a közlekedési tarifák, juttatások és elvonások
piac szerinti meghatározása; a szervezetnek adott egyedi
preferenciák megszüntetésére törekedve az állami feladatvállalás
erősítése az objektív adottságok, hátrányok és veszteségek
megszüntetésében, s a szociálpolitikai térítésekben. A miniszter az
elkövetkezendő időszakban elsődleges feladatának tekinti a közúti
személyszállítás területén kialakult helyzet társadalmilag indokolt,
megnyugtató rendezését.

    Schamschula György (MDF) a belügyminiszternek tette fel kérdését
a tanácsi és ingatlankezelő szervek ellenőrizetlen privatizálásainak
megakadályozása tárgyában. A képviselő szóvá tette, hogy a lakosság
úgy érzi, nem minden esetben indokoltak azok a privatizációs
kísérletek, amikor a tanácsok és az ingatlankezelő vállalatok a
kezelésükben lévő épületeket különféle vállalkozásokba adják. Az
esetek jogszerűsége ugyan nem mindig vitatható, de erkölcsösségük
igen.

    Horváth Balázs belügyminiszter elmondta, hogy nap mint nap
érkeznek hasonló jelzések a minisztériumhoz. A tárca szándéka és
célja, hogy útját szegje ezeknek a sajátos tulajdonkeresési
kísérleteknek. A miniszter elhatározta, hogy felülvizsgáltat minden
olyan tulajdonos-változást, minden olyan ügyletet, amely a majdani
önkormányzatok tulajdonát érinti. Amennyiben a vizsgálat
eredményeként az lenne megállapítható, hogy a tanácstestület
jóváhagyásával talán törvényesnek tűnő, de mindenféleképpen
erkölcsbe ütköző akció eredményeként csúsztatnák ki a vagyont a
majdani önkormányzat rendelkezési jogából, megteszik a szükséges
lépéseket. E lépésekhez kérte a Parlament segítségét az ide
vonatkozó törvény majdani tárgyalásakor, mert hiszen a legálisan
szerzett tulajdonhoz, még ha ahhoz erkölcstelen módon is jutottak
hozzá, rendkívül nehéz hozzányúlni. Tájékoztatott arról is, hogy
felveszi a tanácsok vezetőivel a kapcsolatot, s felhívja a
figyelmüket arra, hogy az ilyen akciókért nemcsak erkölcsi, de
akár jogi felelősséggel is tartoznak. (folyt. köv.)



1990. május 24., csütörtök 17:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés csütörtöki ülése (8. rész)


A képviselői kérdések és az arra adott válaszok után Kulin
Ferenc (MDF) olvasta fel a kulturális bizottság nyilatkozatát, amely
szerint a bizottság a hozzá beérkezett észrevételek alapján felhívja
a Magyar Televízió műsorszerkesztőségének a figyelmét, hogy az
Országgyűlés eseményeinek hű közvetítésére nagyobb gondot fordítson.
A bizottság véleménye szerint a demokratikusan, szabadon választott
Országgyűlés kormányának bemutatkozása, eskütétele, a miniszterelnök
beszéde az egész nemzetet érintő, sorsfordító esemény volt. Ezt a
különleges jelentőségű, túlzás nélkül történelminek nevezhető,
emelkedett pillanatot egy nemzetközi kupamérkőzés közvetítése miatt
megszakítani, háttérbe tolni, feldarabolni súlyos vétség volt, amely
nem szolgálta azokat a nemzeti célokat, amelyekért a magyar
társadalom a Magyar Televíziót fenntartja.

    Kulin Ferenc hozzátette: a nyilatkozattal a bizottságnak nem
minden tagja értett egyet. A műsorszerkesztés szabadságának
védelmében, a bizottsági kompetencia túllépés miatt a nyilatkozatot
nem írta alá, s egyben tiltakozását fejezte ki Bretter Zoltán
(SZDSZ), Rajk László (SZDSZ), Hága Antónia (SZDSZ) és Molnár Péter
(Fidesz).

    Bretter Zoltán mindehhez annyit fűzött hozzá: tiltakozásuk
egyetlen oka, hogy a bizottság ezzel a nyilatkozatával olyan súllyal
nehezedik rá a televízióra, ami megengedhetetlen. Ők azzal nem
értettek egyet, hogy ezt a véleményüket bizottsági állásfoglalásban
fogalmazzák meg, mert azzal a bizottság szerintük túllépte
hatáskörét.

    Ezzel a képviselők a csütörtöki munkanapjuk napirendjének végére
értek. Szabad György elnök bejelentése szerint az ülés jövő hét
szerdán folytatódik.

    Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtökön
tartja, amikor is várhatóan megkezdik a Magyar Köztársaság
alkotmányáról szóló törvény módosításával foglalkozó
törvényjavaslat, valamint a hazánkban élő nemzeti és nyelvi
kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény módosításával
foglalkozó törvényjavaslat tárgyalását. (MTI)



1990. május 24., csütörtök 17:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD