|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (12. rész)
|
A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, mint a kormánykoalíció tagjai - érthető módon - kivétel nélkül támogatták az előterjesztett kormányprogramot. Egyetértő hozzászólásaikban ugyanakkor a program több olyan elemére is felhívták a figyelmet, amely bővebb kifejtést érdemelt volna.
A kormány külpolitikai elképzeléseit érintve Karcsay Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a Varsói Szerződés és a Magyar Köztársaság viszonyáról szóló határozat-tervezetben az 1956-os Nagy Imre-nyilatkozatra való hivatkozással az ország nem menne sokra a nemzetközi tárgyalásokon. A magyar külpolitikának a realitásokból kell kiindulnia. Ezzel összefüggésben hiányolta a programból az ázsiai kapcsolatokra való utalást, s azt is, hogy az a harmadik világ, illetve az el nem kötelezett országokról, Közép- és Dél-Amerika régióiról egyetlen szót sem ejt. A nemzet létkérdésének nevezte a szomszéd népekkel való kapcsolat tisztázását. Szerinte a kisebbségi kérdést és a nemzetiségi ügyet a programnak ,,egy tömbben,, kellett volna tárgyalnia. A képviselő megítélése szerint az ország függetlensége minden párt számára szent, ám fel kell készülni arra, hogy a jövő század általában az államok föderációja felé mutat. Meg kell szokni a gondolatot - tette hozzá -, hogy amennyiben részt kívánunk venni egy ilyen közösségben, nemzeti szuverenitásunk tekintélyes részéről le kell mondanunk.
Az önkormányzat kérdéseivel foglalkozó kereszténydemokrata képviselő, Gáspár Miklós annak a reményének adott hangot, hogy a demokrácia és a népfelség elve nem csupán a Parlamentben, hanem a helyi önkormányzatokban is érvényesülni fog, teljessé és visszavonhatatlanná téve ezzel a rendszerváltást. A KDNP az SZDSZ-szel ellentétben egyetért az önkormányzati megye kategóriájával. Rámutatott arra: csakis az önkormányzatok megteremtésével érhető el számottevő javulás a településfejlesztésben, az iskola- és egészségügyben, valamint a környezetvédelemben. Az önkormányzatok fejlesztésére azért is szükség van, mert nagyobb védelmet és ösztönzést adnak a vállalkozói szellemnek, elősegítik az önálló, kisegzisztenciák szaporodását, a magántulajdon egészséges fejlődését. E tények alapján a program gazdasági részében nagyobb hangsúlyt kellett volna kapnia az önkormányzati gondolatnak. (folyt.köv.)
1990. május 23., szerda 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|