Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (4. rész)


Juhász Pál elfogadhatónak ítélte a kormányprogram általános
kereteit, kivéve az agrár-részt. A kisgazdapárti hozzászólókkal
vitába szállva kiemelte: az FKgP képviselői az ősiség elvét
túlhangsúlyozó földtulajdon-koncepciójukkal a mai parasztság érdekei
ellen lépnek fel. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az
önmagát a parasztság képviselőjének feltüntető párt éppúgy fogja
megszüntetni a mezőgazdaságot, mint annak idején a magát a
munkásosztály kizárólagos képviselőjének nevező párt az ipart.

    A programban kevés szó esik a bérből és fizetésből élőkről -
hangoztatták az SZDSZ-esek, márpedig ők a lakosság túlnyomó részét
adják. Ennek következtében a program nem néz szembe olyan
koncepcionális kérdésekkel - vélekedett Tellér Gyula, hogy a pazarló
nagyvállalatok helyén létrejövő magánvállalatok nem lesznek
pazarlóak sem a munkaerővel, sem a munkabérrel, sem az anyagokkal és
eszközökkel. Mindez magával vonja majd a tulajdonos és a
munkavállaló érdekellentétének élesedését. Az pedig nyilvánvaló -
fűzte hozzá -, hogy ez a konfliktus nem hatalmasodhat el, s az
európai társadalmak gyakorlatához hasonló intézményrendszer
kiépítését igényli. Erről az intézményrendszerről azonban legfeljebb
címszavakban, vagy még úgy sem szól a program. Így például nem
tudni, hogy a kormány miként próbálja kezelni a sztrájkot.

    Az irányelvek szociálpolitikai elemeihez fűzött megjegyezéseket
Havas Gábor. Üdvözölte, hogy a szociálpolitika el kíván mozdulni a
toldozgató-foldozgató eseti segélyezés túlsúlyától, az alanyi jogon
járó juttatások és a garantált minimumok felé. Egy modern európai
államban azonban a szociális biztonság meghatározó eleme a szilárd
alapokon nyugvó társadalombiztosítási rendszer - hangoztatta a
szabaddemokrata-képviselő. A szöveg ugyan megemlíti, hogy a
kívánatos út a valódi társadalombiztosítási önkormányzat
megteremtése - tette hozzá -, de ennek várható üteméről semmit sem
szól, és a jogalkotási programban sem szerepel a sürgős feladatok
között az ehhez eleve szükséges jogi keretek megteremtése. Nem derül
ki, hogy a kormány meg kívánjak-e határozni az állampolgári jogon
garantált alapellátások körét, illetőleg lehetővé kívánja-e tenni a
magánbiztosítást. Nem nyújt fogódzókat a szöveg ahhoz sem, hogy
miként képzeli el a kormány a létminimum szintje alatt élő 1 millió
ember kiemelését a szegénységből. (folyt. köv.)



1990. május 23., szerda 17:21


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD