|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Életrajzok (3. rész)
|
Nagy Ferenc földművelésügyi miniszter -------------------------------------
1923-ban született, a Baranya megyei Kisharsányban. Kálvinista református családból származik, szülei 42 hold földön gazdálkodtak. 1962-ben a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban érettségizett, majd 1962-67-ig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem levelező tagozatára járt, ahol agrármérnöki diplomát szerzett. Közben 1942-ben Pécsett Népfőiskolát, 1946-47-ben Ezüstkalászos tanfolyamot végzett.
Ezt követően a vasútnál dolgozott, majd a tsz-szervezéskor, 1959-ben a Kisharsányi Tsz elnökévé választották. 1963-tól 1980-ig termelésirányító, illetve 1970-1974-ben ismét tsz-elnök volt. 1983-ban az egyesült Siklósi Tsz háztáji megbízottjaként ment nyugdíjba. 1983-ban TOT Emlékérmet kapott.
1972-74-ig a TESZÖV Közgazdasági Bizottságának elnöke, s ugyanezen idő alatt a Kertészeti Bizottság tagja volt. Tagja több szakmai és érdekvédelmi szervezetnek. 30 éve presbiter, zsinati póttag.
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak 1937-től tagja, ismételten 1989-ben kapcsolódott be a párt munkájába. Az 1990. április 29-i nagyválasztmány a párt elnökévé választotta.
Nős, három gyermeke és hét unokája van.
x x x
Dr. Für Lajos honvédelmi miniszter ----------------------------------
A Vas megyei Egyházasrádócon, parasztcsaládban született 1930-ban. Egy úgynevezett falusi tehetségmentő akció keretében a csurgói református gimnáziumba került, ahol 1949-ben érettségizett. 1954-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kitüntetéses történelemszakos tanári oklevelet szerzett. Ugyanitt tanársegédként dolgozott 1956-ig. A forradalomban vállalt szerepe miatt a szovjet csapatok letartóztatták és rövid időre internálták. Szabadulása után 1957 elején Franciaországba menekült, három hónap múlva visszatért. Egy évi állásnélküliség után könyvtári alkalmazottként, rakodómunkásként, majd a dabasi és a pestújhelyi általános iskolákban történelemtanárként dolgozott. 1964-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba került, ahol különböző beosztásokban agrártörténeti kutatómunkát végzett. 1987 óta az ELTE Középkori és Újkori Magyar Története Tanszékén oktat egyetemi docensként.
(folyt.köv.)
1990. május 23., szerda 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|