|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Európai Közösség kiszélesítése - Magyarország - Andriessen (1.
rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Milánó, 1990. május 18. péntek (MTI-tud.) - Az Európai
KÖzösség tudatában van annak, hogy az évtized végéig 8-10 ország,
köztük Magyarország is kérheti felvételét. A jelentkezőknek ehhez
nemcsak saját belső piacépítésüket kell sikerre vinniük, hanem
intézményeiket is át kell alakítaniuk. Ilyen reform nélkül az új
jelentkezők befogadása nem lesz lehetséges - fejtette ki pénteken
Milánóban Frans Andriessen, az Európai Közösség Bizottságának
alelnöke, a külügyek felelőse.
A közösségi biztos, aki az amerikai és európapi újságírók 13. találkozóján vett részt, a Közösség és a külvilág kapcsolatairól szóló előadása után arra a kérdésre válaszolt, hogy van-e az Európai Közösség növekedésének, tagállamai számának valamiféle elvi határa.
Válaszában rámutatott: az Európai Közösség sikere nyomán egyre több ország juthat arra a következtetésre, hogy csak teljes jogú tagság révén tarthat lépést a fejlődéssel. Az Európai Közösség asztalán jelenleg két tagfelvételi kérelem fekszik - Törökországé és Ausztriáé. Várható Ciprus, esetleg Norvégia csatlakozási kérelme. Calfa csehszlovák miniszterelnök a minap Brüsszelben, amikor aláírta a Közösség és Csehszlovákia kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodását, azt mondta, hogy országa tíz éven belül a közösség tagjává kíván válni. Antall József pedig, sorolta tovább Andriessen, úgy nyilatkozott, hogy Magyarország öt év alatt szeretné elérni ezt.
Az Európai Közösségen belül közös nézet, folytatta a külügyek felelőse, hogy először a belső építés feladatait kell megoldani - nem azért, hogy elzárkózzon a Közösség, hanem éppen azért, hogy lehetővé tegye a későbbi készélesítést. Az Európai Közösség alapszerződése szerint nyitott, bármely európai országnak, amely elfogadja működési elveit és céljait, joga van kérni csatlakozását, amiről aztán a Közösség tagjai döntenek, fejtette ki. (folyt.)
1990. május 18., péntek 15:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|