|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Európa Tanács - bevándorlók - dr. Karcsay
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 9. szerda (MTI-tud.) - Magyarország
is ,,új bevándorlási országgá,, vált - mondotta az elsősorban
Romániából érkező menekült-áradatra utalva dr. Karcsay Sándor, a
Kereszténydemokrata Néppárt képviselője az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésének szerda délelőtti vitájában, amelyet erről az
elsősorban dél-európai jelenségről rendeztek.
Alfons Cuco spanyol szocialista képviselő jelentésében rámutatott: Dél-Európa országainak, amelyekre néhány évtizeddel ezelőtt a tömeges kivándorlás volt jellemző, a hetvenes évek közepétől szembe kellett nézniük azzal, hogy az európai ipari országok lefékezték a bevándorlást. Így sok bevándorló visszatérésre kényszerült, majd a nyolcvanas évektől kezdve, gazdasági helyzetük javulásával párhuzamosan a déll-európai országok maguk is az Európán kívüli térségekből érkező bevándorlás célpontjává váltak. Ez számos szociális és egyéb problémával jár, amelyek megoldására nem elegendő fokozni a határellenőrzést. Az előadó a bevándorlók, vendégmunkások fogadásában régebben gyakorlatot szerzett európai országok tapasztalatainak felhasználását javasolta, az Európa Tanács fórumának igénybevételével.
Dr. Karcsay Sándor rámutatott, hogy bár a helyzetnek megvannak a maga helyi sajátosságai, tény, hogy a Keletről jövők révén Magyarország is, akárcsak Ausztria, egyikévé vált azoknak az országoknak, amelyekbe egy új bevándorlási hullám irányul. Ennek egyrészt politikai okai vannak, elsősorban a kisebbségek kérdésének megoldatlansága Romániában, amit mutat, hogy a Ceausescu-rezsim bukása óta is tart az elsősorban magyar etnikumhoz tartozó menekültek érkezése Magyarországra, másrészt gazdasági okokkal, a jobb életre való vággyal is összefügg. A kettő gyakran együtt jelentkezik. A képviselő szólt arról, milyen komoly anyagi terheket ró ez Magyarországra, s milyen egyéb negatív következményekkel jár. A megoldásban a nemzetközi közösség segítségére is szükség van. Elsősorban az okok kiküszöbölésére van szükség, azt kell elérni, hogy mindenütt tartsák tiszteletben a nemzetiségi és emberi jogokat - mondotta többek között dr. Karcsay Sándor, élénk érdeklődéssel fogadott felszólalásában. +++
1990. május 9., szerda 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|