Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Európa Tanács - jugoszláv államfő (1. rész)

Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - Jugoszlávia, amely februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz, bízik abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül a jelenleg 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő testület teljes jogú tagjává válhat. Ugyanakkor Belgrád arra törekszik, hogy két-három év alatt megteremtse a 12 országot tömörítő Európai Közösségbe való felvételhez szükséges feltételeket és kérhesse csatlakozását a Közösséghez. Az európai integrációkba való bekapcsolódás elő fogja segíteni az ország fejlődését, problémáinak megoldását.


Mindezt Janez Drnovsek jugoszláv államfő fejtette ki kedden az
Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi tanácskozásán, a
testület tavaszi ülésszakának első magas rangú vendégeként.
Szavaival újabb illusztrációt szolgáltatott ahhoz a versenyfutáshoz
is, amely Közép- és Kelet-Európában bontakozik ki az európai
integrációs szervezetekbe való mielőbbi bekapcsolódás érdekében.
Hétfőn Brüsszelben Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök
erősítette meg országa csatlakozási szándékát a közösséghez, Václav
Havel elnök pedig csütörtökön Prága európa tanácsi felvételi
kérelmét indokolja majd a parlamenti közgyűlés előtt. A jelentkezők
befogadására az Európa Tanács a leginkább kész, legnyitottabb
szervezet, míg az Európai Közösség ma társulási formulát ajánl a
térség országainak, de nem tagságot.

    Janez Drnovsek előadásában széles történelmi körképet rajzolt a
jugoszláv bel- és külpolitikáról, az előbbiből az önigazgatásra, a
vállalati autonómiára, a népek és nemzetiségek egyenjogú, békés
együttélésére irányuló törekvéseket, az utóbbiból a politikai
önállóság megőrzésére, az el nem kötelezettek mozgalmának
ösztönzésére irányuló szerepet emelte ki. Szólt Jugoszlávia
problémáiról, s a megoldásukra - a piacgazdaság és a pluralista
demokrácia megteremtésére - már megtett és soron következő
lépésekről. Méltatta az Európa Tanáccsal 1977 óta tartó
együttműködés eredményeit és a Tanácshoz való teljes jogú
csatlakozásról szólva hangsúlyozta: Jugoszlávia teljes mértékben
részt akar venni a holnap Európájának megteremtésében. (folyt.)



1990. május 8., kedd 15:29


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD