|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Európa Tanács - jugoszláv államfő (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - Jugoszlávia,
amely februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európa
Tanácshoz, bízik abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül a
jelenleg 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő testület teljes
jogú tagjává válhat. Ugyanakkor Belgrád arra törekszik, hogy
két-három év alatt megteremtse a 12 országot tömörítő Európai
Közösségbe való felvételhez szükséges feltételeket és kérhesse
csatlakozását a Közösséghez. Az európai integrációkba való
bekapcsolódás elő fogja segíteni az ország fejlődését, problémáinak
megoldását.
Mindezt Janez Drnovsek jugoszláv államfő fejtette ki kedden az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi tanácskozásán, a testület tavaszi ülésszakának első magas rangú vendégeként. Szavaival újabb illusztrációt szolgáltatott ahhoz a versenyfutáshoz is, amely Közép- és Kelet-Európában bontakozik ki az európai integrációs szervezetekbe való mielőbbi bekapcsolódás érdekében. Hétfőn Brüsszelben Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök erősítette meg országa csatlakozási szándékát a közösséghez, Václav Havel elnök pedig csütörtökön Prága európa tanácsi felvételi kérelmét indokolja majd a parlamenti közgyűlés előtt. A jelentkezők befogadására az Európa Tanács a leginkább kész, legnyitottabb szervezet, míg az Európai Közösség ma társulási formulát ajánl a térség országainak, de nem tagságot.
Janez Drnovsek előadásában széles történelmi körképet rajzolt a jugoszláv bel- és külpolitikáról, az előbbiből az önigazgatásra, a vállalati autonómiára, a népek és nemzetiségek egyenjogú, békés együttélésére irányuló törekvéseket, az utóbbiból a politikai önállóság megőrzésére, az el nem kötelezettek mozgalmának ösztönzésére irányuló szerepet emelte ki. Szólt Jugoszlávia problémáiról, s a megoldásukra - a piacgazdaság és a pluralista demokrácia megteremtésére - már megtett és soron következő lépésekről. Méltatta az Európa Tanáccsal 1977 óta tartó együttműködés eredményeit és a Tanácshoz való teljes jogú csatlakozásról szólva hangsúlyozta: Jugoszlávia teljes mértékben részt akar venni a holnap Európájának megteremtésében. (folyt.)
1990. május 8., kedd 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|