|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Svájci bankárküldöttség Magyarországon
|
1990. május 8., kedd - Svájci bankárokból álló 30 tagú
üzletember-delegáció folytat tárgyalásokat Magyarországon. Kedden a
Parlamentben találkoztak Bod Péter Ákossal, az Országgyűlés
gazdasági bizottságának elnökével. Előzőleg a svájci üzletembereket
fogadta Antall József, az MDF elnöke, valamint Pozsgay Imre
államminiszter is.
A találkozón Bod Péter Ákos röviden ismertette az MDF gazdasági elképzeléseit. Elmondta:, az új kormány arra fog törekedni, hogy mindenképpen fenntartsa az ország fizetőképességét. Ezzel el kívánta oszlatni a svájci bankárok aggodalmát, akiknek bizalma némiképpen megingott Kelet-Európa iránt, annak következtében, hogy Bulgária fizetésképtelenné vált, és az utóbbi időben a Szovjetunió is vontatottan fizeti külföldi adósságait. Az MDF gazdasági szakértője szerint az új kormány elsősorban az export jelentős növelését kívánja elérni. Így az ország néhány éven belül képessé válhat arra, hogy megállítsa az eladósodás növekedését. Ha sikerül az exportkapacitásokat jelentős mértékben növelni, a valamivel több mint 20 milliárd dolláros bruttó adósságterheinek kifizetése nem fog ilyen naggy gondot okozni. Addig azonban nagyon fontos, hogy a magyar gazdaság külföldi pénzpiacokon hozzájusson a finanszírozásához szükséges hitelekhez.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a svájci bankárok Magyarországért, Bod Péter Ákos a következőket mondta: az országnak támogatásra is szüksége van, de a legfontosabb, hogy megkapja a a bankrendszer fejlesztéséhez szükséges ismereteket és számítástechnikai eszközöket. Véleménye szerint Budapest néhány éven belül regionális pénzügyi központtá válhat Közép- és Kelet-Európában. Ehhez igen jók a lehetőségek, hiszen Magyarországon jóval fejlettebb az infrastruktúra, és a bankrendszer is, mint a többi közép- vagy kelet-európai országban. Számos vegyesbank működik hazánkban, és a legnagyobb nyugati pénzintézetek irodát tartanak fenn a fővárosban. Ahogy Magyarország az elmúlt években konferencia-központtá válhatott, hasonló folyamat játszódhat le a pénzügyek terén is. Ezt nagyban elősegítené, ha minél több svájci bank nyitna kirendeltséget, létesítene vegyesvállalatot Magyarországon. (MTI)
1990. május 8., kedd 15:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|