Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (2. rész)


Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első
alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját
javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az
elkövetkező időszakban, a köztársasági elnök megválasztásáig a
történész professzor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki
funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett
személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő
tisztségekre.

    Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a
köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja,
hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a
Parlament jogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a
kétfordulós parlamenti választások után, s az ősszel várható
helyhatósági választások előtt az ország - pénzügyi és egyéb okok
miatt - nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként
jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő
megválasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris
köztársaságokban.

    Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három
pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ
is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása
érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos,
a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor.
Ezeket a törvényeket - számszerint húszat - egyébként tételesen
felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon
lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki
kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet
acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira
hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány
kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a
nemzetiségi képviselők ügyét. Kiemelte: a nemzetiségek Országgyűlési
képviseletének behívásos útja - amelyet az előző parlament törvénybe
iktatott - sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét
párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett
nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi
nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a
Parlamentben a nemzetiségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak
indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó
bizottság felállítását, illetőleg a választójogi törvény módosítását
olyan formában, hogy a következő parlamenti választásokon ne csak
pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni.
(folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 14:23


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD