|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovák parlamenti bizottságok-magyar egyetem (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. április 27. péntek (MTI-tud.) - A csehszlovák
parlament mindkét illetékes bizottsága elvetette a szlovákiai önálló
magyar egyetem létesítését indítványozó törvényjavaslatot. A
tervezetet szlovákiai magyar képviselők terjesztették a törvényhozás
bizottságai elé.
A csehszlovák parlament oktatási és kulturális bizottsága kedden, az alkotmányjogi bizottság pedig csütörtökön vitatta meg és vetette el a Duray Miklós, Popely Gyula és Sidó Zoltán által kidolgozott törvényjavaslatot. A két bizottság tagjai arra hivatkoztak, hogy mivel a pozsonyi parlament összes bizottsága elvetette az indítványt, a szövetségi parlament nem akar ellentétes döntést hozni. Mint Sidó Zoltán az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában elmondotta, az oktatási és kulturális bizottság keddi ülésén felszólalt a szlovák oktatásügyi miniszter is. Beismerte ugyan, hogy szükség van magyar pedagógusokra, azt is, hogy a nyitrai tanárképző főiskolán 1974-től csökkent a végzettek száma, illetve, hogy nincs megoldva a probléma. Ugyanakkor ellenérvként azt hozta fel: nem tartja jónak, hogy egy járási kisvárosban, a szlovákiai Komáromban hozzanak létre egy felsőfokú oktatási intézményt, a minisztériumnak az az elképzelése, hogy Pozsonyban, Kassán és Nyitrán erősítik meg a főiskolákat. A másik ellenvetése az volt, hogy Komáromban úgymond nincs meg az egyetemhez elengedhetetlenül szükséges tudományos háttér, nincs könyvtár, megfelelő kapcsolat a tudományos intézményekkel. Sidó Zoltán ezzel összefüggésben megemlítette, hogy Komáromban megfelelő épületek lennének a magyar egyetem számára. Mintegy ötven magyar szakember igérte, hogy szívesen vállalna oktatási munkát, ezek között két akadémikus van, egy professzor, több docens, a tudományok kandidátusa. A Csemadok elnöke hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarságnak évente százötven új pedagógusra van szüksége, különben az ezredfordulón kettőezernél is több magyar pedagógus fog hiányozni a magyar tanítási nyelvű iskolákból. Mint mondotta, a szlovákiai magyarság az önálló egyetem alapításakor egyszerűen csak a jogait kéri, s emlékeztetett arra, hogy Finnországban, ahol a lakosságnak nem egészen hét százaléka svéd nemzetiségű, Turkuban önálló svéd egyetem működik, a helsinki állami egyetemen pedig huszonhat svéd tanszék van. (folyt.)
1990. április 27., péntek 19:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|