|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Times: a diktatúrák bűneinek megbüntetése (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. április 10. kedd (MTI-tud) - ,,A demokrácia
nincs felkészülve a diktatúrák bűneinek megbüntetésére,, címmel
közölte kedden a The Times Roger Boyes budapesti keltezésű, hoszabb
elemzését.
,,A kommunizmus vége valószínűleg Magyarországon vette kezdetét múlt nyáron - kezdi írását Boyes -, amikor a balsorsú 1956-os felkelés idején kormányfői tisztséget betöltött Nagy Imre koporsóját kiásták az egyszerűen +301-es parcellaként+ megjelölt sírból, és a budapesti Hősök terén rendezett emlékünnepséggel egybekötve, öt másik rehabilitált politikussal együtt újra eltemették.
Nagy kivégzése hiba volt. De az volt a forradalomban játszott szerepe, részvétele miatt agyonlőtt vagy felakasztott 277 munkás kivégzése is, avagy Buhariné, Slanskyé, Rajké és egymillió kevésbé ismert személyé, akiket kiirtottak a sztálinizmus idején és a korai posztsztálinista években. Minden hibát hivatalosan beismertek és megbántak az utóbbi három évben. Ki fizet értük? Senki.,,
Az a helyzet, hogy nincsen olyan átfogó jogi struktúra, amelynek alapján politikai bűneikért felelősségre lehet vonni a korábbi vezetőket. Az amnesztia intézménye megvédelmezi mind a gonoszt, mind a csupán alkalmatlant az igazságszolgáltatással szemben.,,
(folyt.)
1990. április 10., kedd 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Times: a diktatúrák bűneinek megbüntetése (2.rész)
|
,,A zsarnokságot felváltó demokratikus rendnek azonban mégis képesnek kellene lennie arra, hogy ennél finomabb megkülönböztetést tegyen. A politikai bőnösöknek biztosított immunitás valóban kedvező lehet a belbiztonság védelme szempontjából, de a leváltott vezetők perbe fogása sokkal fontosabb jelzést ad. Ez kötelezettségvállalás az emberi jogok tiszteletben tartására alapozott politika és felelős kormányzás mellett,, - hangoztatja Roger Boyes.
1990. április 10., kedd 19:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|