|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Csemadok-nyilatkozat a szlovákiai magyarellenes hangulatról
|
-----------------------------------------------------------
München, 1990. április 1. (SZER, Lármafa) - A felvidéki magyarság életében jelentős esemény volt március elején a Csemadok rendkívüli kongresszusa, amelyen a szervezet teljes vezetését újjáválasztották. Az elnök Sidó Zoltán lett, a két társelnök: Szabó Rezső jogász és Dobos László író, a főtitkár továbbra is Neszméri Sándor. A 81 tagú választmányban Duray Miklós és Varga Sándor is helyet kapott.
Neszméri Sándor egy sajtónyilatkozatában sérelmezte a Szlovákiában megnyilvánuló magyarellenes hangulatot:
- Szlovákiában a magyarellenességnek olyan szélsőséges megnyilvánulásai vannak, amelyek már veszélyeztetik a társadalmi békét, sőt a gazdasági élet folyamatosságát is.
A történelemből már jól ismert, hogy a szélsőséges nacionalista akciókkal, a nemzeti ellentétek szításával a valódi gondokról akarják elterelni a figyelmet.
- Hasonló szellemben nyilatkozott Duray Miklós is, aki különösen sérelmesnek találta, hogy a prágai parlament - a választási törvény elfogadásánál - messzemenően figyelmen kívül hagyta a nemzeti kisebbségek érdekeit: a választói körzetek határainak meghúzása ugyanúgy sérti a nemzetiséget, mint a parlamenti mandátum előfeltételét jelentő 5 százalékos alsó határ kimondása. Szó szerint ezeket mondotta Duray Miklós:
- Csehszlovákiában az állami totalitarizmus új formája van kialakulóban, és nap, mint nap pofont kap a demokrácia. Ez végül is tradíció Csehszlovákiában, és oktalanok azok az emberek, akik azt hiszik, hogy valaha is demokrácia volt. Valójában nem a magyar kisebbség, hanem a demokrácia szenvedett vereséget a csehszlovák parlamentben, amikor a nemzetiségek kérdését figyelmen kívül hagyva megszavazta az új választási törvényt. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|