|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetiségi kérdés - francia sajtó
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. március 22. kedd (MTI-tud.) - ,,Magyarország
kész véglegesnek tekinteni a jelenlegi határokat, de viszonzásul
elvárja, hogy Romániában és a többi kelet-európai országban tartsák
tiszteletben a nemzetiségek jogait,, - jelentette ki Kis János, az
SZDSZ megbízott elnöke abban az interjúban, amelyet kedden tett
közzé a Le Figaro című francia lap. Kis aláhúzta: szeretnénk, ha
külön szabályoznák a nemzetiségek jogait, s ezt a szabályozást
Európa államai kollektíve alkalmaznák.
,,Azt kívánjuk, hogy az európai országok erősítsék meg: nem fogadnak be semmiféle román kormányt Európába, ha az nem tartja és nem tartatja tiszteletben az egyéni és a kollektív jogokat,, - mondotta a magyar politikus. Az antiszemitizmus feléledéséről szólva aláhúzta: ez a probléma a legtöbb demokratikus országban jelentkezik, ahogy azt például Le Pen Nemzeti Frontjának franciaországi fennállása is bizonyítja. ,,Magyarországon nem az a kérdés, hogy létezik-e antiszemitizmus vagy sem, hanem az, hogy tudjuk: sikerül-e visszaszorítani, vagy központi kérdéssé válik. Optimizmusomnak az ad alapot, hogy amióta megjelent az antiszemita propaganda, párttagságunk több mint kétszeresére nőtt, és ez azt bizonyítja, hogy az antiszemitizmus nem uralkodó irányzat,, - mondotta.
Interjújában foglalkozott a német egyesítés témájával, kijelentve, hogy annak megvalósítása a németek joga és ezt senki sem gátolhatja. ,,Szükséges azonban, hogy megfelelő ellensúlyt találjunk Németország szerepének kiegyensúlyozására. Nem azért, mintha félnénk a németektől, hanem azért, mert nem kívánatos, hogy Európa szívében egy túlságosan is nagy hatalom jöjjön létre. Franciaországnak fontos szerepe lehet ebben,, - mondotta. Kis János ,,némiképpen a fantázia termékének,, nevezte azt az elgondolást, hogy a Varsói Szerződés és a NATO között valamiféle fúzió jöjjön létre, szükségesnek tartotta azonban a helsinki folyamat szerkezetének megszilárdítását, olyan, egész Európát átfogó biztonsági rendszer kialakítását, amelyben az Egyesült Államok, Kanada és a Szovjetunió is részt vesz. +++
1990. március 27., kedd 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|