|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)
|
Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra. Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának esetleges követelése illuzórikus.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb ,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette, a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ, hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|