|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt választási nagygyűlése Jászboldogházán
|
1990. február 22., csütörtök - A Független Kisgazdapárt
Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete választási nagygyűlést
rendezett csütörtökön este Jászboldogházán. A rendezvényen Mizsei
Béla, a párt megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és
választókerületi képviselőjelöltje beszélt a szervezet programjáról
és választási esélyeiről. A szónok - aki 1945 és 1947 között a
kisgazdák nemzetgyűlési képviselője volt - bejelentette: a párt
Jász-Nagykun-Szolnok megye mind a nyolc egyéni választókerületében
ajánlott képviselőjelöltet, s valamennyien megkapták a jelöltséghez
szükséges 750 szelvényt.
Ezt követően a független kisgazdák politikai célkitűzéseit ismertette, amelyek közül elsősorban a Jászságban élő embereket erősen foglalkoztató földkérdést emelte ki. Mint hangsúlyozta: ezen a vidéken nem kell különösebben bizonygatni azon követelésük jogosságát, hogy ragaszkodnak az 1947-es, földosztás utáni állapotokhoz. Azt vallják, a szabad választások után a parasztság maga döntse el: a táblákat valóban szövetkezeti formában művelik-e, vagy vállalkozóként, illetve önálló gazdálkodóként. Ez egyes véleményekkel ellentétben nem jelenti a tsz-ek szétverését, ám aki ki szeretné venni a földjét, az megtehesse, s a korábbival azonos aranykorona értékben. Ha ez nem történik meg, a gazdasági kibontakozás késni fog, amire a nagyüzemek régóta meglévő állattenyésztési gondjai intő példával szolgálnak. Kifejtette: amennyiben a kisgazdák kellő hatalomhoz jutnak a Parlamentben, szinte első teendőként létrehozzák a parasztszövetséget, mint a földdel gazdálkodók országos érdekvédelmi szervezetét. Sok ötletük és elképzelésük van az önállóan gazdálkodók segítésére, így például népfőiskolai képzés keretében az embereket olyan ismeretekre tanítanák meg, amelyek révén a földjükön betakarított összes terményt feldolgozott formában értékesíthetnék. (MTI)
1990. február 22., csütörtök 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|