|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. február 12., hétfő - Czinege Lajos szerint valótlanok
azok az állítások, amelyek azt sugallják, hogy mindenért csakis az ő
személyét terheli felelősség. A feltevéseket be is kell bizonyítani,
s ez eddig nem történt meg. Egyebek között erről beszélt a volt
honvédelmi miniszter, az egykori miniszterelnök-helyettes az
Országgyűlés honvédelmi vizsgáló bizottsága előtt, amely immár
másodszor hallgatta meg Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy
visszhangot kiváltott könyve kapcsán.
A betegségéből most felépült Czinege Lajos kérdésekre válaszolva igyekezett eloszlatni az ellene felhozott vádakat. Közölte, hogy bérleti szerződés alapján, jogfolytonosan maradt az Endrődi Sándor utcai honvédségi szolgálati lakásban, mint nyugalmazott miniszter. A ház alagsorát valóban átépíttette, így jelenleg feleségével ketten lakják az immár kilenc szobás lakást. A felmerülő költségeket a Honvédelmi Minisztérium fedezte. Czinege Lajos szólt arról, hogy szándékában áll, lelépési díj fejében kiköltözni onnan leányfalui házába. Az összeget közelebbről nem részletezte, nagyságrendileg 3 millió forintra becsülte az általa belefektetett pénzt.
A bizottság tagjai kételkedtek abban, hogy Czinege Lajos egyáltalán jogszerűen lakja-e a budai villát, ugyanis - tudomásuk szerint - nem a hadsereg állományából ment nyugdíjba 1984 végén. Czinege Lajos feltárta: valójában 1987 decemberéig aktív katona maradt. E kijelentés megütközést keltett a testület tagjaiban, mert a miniszterelnök-helyettesi funkcióval ezt összeegyeztethetetlennek tartották. Furcsállották azt is, hogy a volt honvédelmi miniszternek - állítása szerint - nem volt tudomása arról az 1971-es politikai bizottsági határozatról, amely az Endrődi utcai villát a mindenkori honvédelmi miniszter rezidenciájaként jelölte meg. Arra a kérdésre, hogy az évek hosszú során szerzett - jóindulatú számítások szerint - 4 millió forintos jövedelméből miként tudta kibővíteni a budapesti villát, és megépíteni a leányfalui ingatlant - prózai válasz érkezett. ,,Nem szabad mai árakon számolni, a süttői követ akkoriban szinte ingyen adták, az iparosok nagyságrendileg kisebb összegért dolgoztak,,. (folyt.köv.)
1990. február 12., hétfő 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|