|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az Állami Számvevőszék munkájáról (1. rész)
|
1990. január 31., szerda - Az újonnan létrehozott Állami
Számvevőszék vezetői tartottak sajtótájékoztatót szerdán a
Parlamentben a szervezet munkájáról és terveiről.
Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke elmondotta, hogy a KGST-országok közül Magyarországon alakult meg elsőként ilyen szervezet, amely a jogállamiság kiépítésének egyik fontos eleme. Az Állami Számvevőszék alapvetően az állami költségvetés realitását a költségvetési törvényben foglaltak végrehajtását kívánja megítélni, s erről folyamatosan tájékoztatja a Parlamentet. Emellett fontos feladata az állami vagyon felhasználásának, hasznosításának ellenőrzése. A szervezet teljes létszáma háromszáz fő lesz, ám jelenleg csak valamivel többen mint kétszázan vannak. Elsősorban a megszűnt központi népi ellenőrzés apparátusából, valamint a Pénzügyminisztérium revizori főosztályáról válogatták munkatársaikat. Emiatt egyébként sok bírálat is érte az új szervezetet, mondván: nem lesz különb a rossz hírű KNEB-nél. Hagelmayer István úgy vélekedett: a KNEB megítélése rosszabb volt az indokoltnál. Az ott dolgozók ugyanis elvégezték a kívánt vizsgálatokat, arról nem tehetnek, hogy azokat kívülről egyéb érdekek folytán időnként leállították. Az Állami Számvevőszék esetében ez nem fordulhat elő, mivel csak a Parlamentnek lesz alárendelve.
Az újságírók kérdéseire válaszolva az ÁSZ elnöke elmondotta: a szervezet Parlament elé beterjesztett költségvetése nem tartalmazott luxuskiadásokat, mégis jogos volt néhány képviselő felvetése, s ezért is döntött úgy, hogy felülvizsgálja a mérleget. Ennek eredményeként sikerült jelentősebb megtakarítást elérni. Magyarázatként hozzáfűzte: a kezdeti időszakban nincsenek tapasztalataik azzal kapcsolatban, hogy mi mennyibe fog kerülni, s így érthetően a biztonságra törekedve terveztek. Azt is elmondotta, hogy a KNEB felszámolása során átvették a szervezet legfontosabb iratait, és ezeket a munkájuk során hasznosítani fogják. Raffay Ernő képviselő például már azt kérdezte tőlük: a Honvédelmi Minisztériumban milyen ellenőrzéseket végzett a KNEB? E vizsgálatok listáját a képviselő rendelkezésére bocsátották.
Sándor István, az ÁSZ elnökhelyettese beszámolt arról is, hogy már vizsgálták az MSZP által elkészített vagyonmérleget. Az eddigi megállapításaik szerint ez a mérleg nem tekinthető teljesnek. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 13:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató az Állami Számvevőszék munkájáról (2. rész)
|
Ugyanakkor az is igaz, hogy nem könnyű az ellenőrzést elvégezni, mivel a múlt évi kongresszust követően gyorsan megindult a pártapparátus szétszéledése, a bizonylatok rendezetlenek, a gazdálkodás szervezetlen.
Sándor István a KNEB múltjával kapcsolatban elmondotta: az ellenőrző szervezet a Minisztertanácshoz tartozott, s így volt olyan időszak, amikor Czinege Lajos akkori miniszterelnök-helyettes felügyelte tevékenységüket. Az ellenőrzéseket szakszerűen elvégezték, azokat többnyire el is juttatták a Minisztertanácshoz, ám hasznosításukról az akkori kormány döntött. Így kerülhetett sor arra, hogy a Honvédelmi Minisztériumban elvégzett vizsgálatok megállapításait - amelyek sok tekintetben hasonlóak voltak a közelmúltban nyilvánosságra kerültekhez - elfektették. Ez a gyakorlat semmiképpen sem folytatódik az ÁSZ-nál, s erre biztosíték az az erős háttér, amelyet a Parlament jelent a szervezet számára. (MTI)
1990. január 31., szerda 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|