|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákia - az Új Szó Havel budapesti útjáról
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. január 29. hétfő (MTI-tud) - Václav Havel
magyarországi látogatása a kapcsolatok új, európai szellemű
alakítását segítette elő - hangoztatta hétfői kommentárjában a
pozsonyi magyar nyelvű Új Szó. A lap szerint az új csehszlovák
államfő a megváltozott belpolitikai erőviszonyok szellemében építi a
viszonyt a szomszédos országokkal, Budapesten aligha csupán
udvariasságból üdvözölték ,,az új idők új követeként,,.
A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Prága és Budapest viszonyára évekig árnyékot vetett, hogy különbözőképpen ítélték meg az európai térségben játszandó szerepüket, a gazdasági fejlődés lehetőségét, s a két állam kapcsolatait számos probléma mérgezte. Ezek között említette a lap elsősorban a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését, a kisebbfajta vámháborút, valamint a nemzeti kisebbségek problémakörét, helyzetük sajátos megismerésének, jogaik biztosításának az elodázását.
Havel budapesti látogatása - hangsúlyozta a lap - mindenekelőtt új elvi alapokat teremtett és erősített meg, a felek kölcsönösen hangsúlyozták, hogy Európának ebben a földrajzi térségében a történelmi egymásra utaltság szellemében kell fejleszteni a kapcsolatokat. Az újság szerint a hamarosan megtartandó kormányközi tárgyalásokon már elsősorban a konkrét cselekvés módozatait fogják tisztázni, amelyek mindenekelőtt az Európához való csatlakozást, az Alpok-Duna-Adria régiót érintő együttműködés erősítését akarják szolgálni. A lap azt hangoztatta, hogy az új, az eddiginél magasabb színvonalú kapcsolatokat segíti a hasonló belpolitikai helyzet, a pártállam lebontása és a többpártrendszerű parlamenti demokrácia kiépítése, a mindkét országban állomásozó szovjet csapatok kivonása, ,,amire minden esély megvan,,. Az Új Szó végül azt írta: Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia hivatalos képviselőinek, az ellenzék és a polgári mozgalmak vezetőinek áprilisra tervezett pozsonyi találkozója hosszú távra megszabhatja az együttműködés irányát, a három ország jelentős lépést tehet az európai integráció felé, felerősítheti az elért pozitív eredményeket. +++
1990. január 29., hétfő 15:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|